Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
kategória mg/lit használhatóság I. 0— 60 so3 minden esetben alkalmas vagy 0— 72 SÛ4 и. 60^- 300 SO.) minden esetben alkalmas vagy 72i— 360' SOi ni. 300—1000 so3 csak esetenként alkalmas vagy 360—1200 S04 IV. 1000—2000 so3 mindenre alkalmatlan vagy 1200—2400 SO4 V. 2000— so3 mindenre alkalmatlan vagy 2400— SÛ4 Öntözés szempontjából alkalmatlan az a talajvíz, amelyben: a) nátrium, vagy nátrium-magnézium a domináns kation, bármilyen anion-variációval, vagy b) kálium-magnézium és nátrium, vagy kalcium és nátrium a domináns kation, hidrokarbonát-anion túlsúllyal. Beton és habarcs készítésére alkalmas az a víz, amelynek szulfáttartalma kisebb, mint 4,4. E feltételeknek talajvizeink általában megfelelnek.* A terület vizei legnagyobb részt közepes kemény- ségűek. A vizek szulfáttartalma 50%-ban 60—300 mgA, 50%i-ban 300 mgA felett van. Típus szempontjából uralkodó a kalcium-magné- zium-hidrokarbonát tartalom. Nyíregyháza környékén a kalcium-magnézium és nátrium tartalmú vizek a dominxnsak az anionok variálódásával. Kisebb térségeken megtalálhatók a nátrium-kalcium, tiszta kalcium és egyéb víztípusok is. A terület vizeinek nagy része öntözésre alkalmas. Egészségügyi szempontból 20—30 százalékban ihatatlan a Nyíregyházától keletre eső területek vize, és jó minőségű az országhatártól Nyíregyházával egy vonalban húzódó sáv. 2.428 Gyakorlati értékelés A 2.42 Talajvíz c. fejezetrészben a vízgazdálkodási gyakorlat számára összefoglaltuk a 13. számú Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterv talajvízkészletére vonatkozó mai ismereteinket. Ezek már támpontul szolgálhatnak a tervezőnek talajvízkészletet fogyasztó vízhasználatok telepítéséhez, vagy legalábbis eligazítást adnak arra nézve, hogy ilyen igények jelentkezése esetén hol célszerű részletesebb feltárásokat végezni. A talajvízszinttel és a talajvízjárással foglalkozó anyag ezenkívül a mezőgazdasági, a mély- és magasépítés számára is segítséget nyújthat. * Magyarország első vízadó rétegének keménységét és szulfáttartalmát ábrázolja a VITUKI „Magyarország vízkészlete IV. Minőségi számbavétel. Felszín alatti vizek (Első vízadó réteg) 2.” c. 1961-ben megjelent kiadványa. A talajvízkészlet további terhelhetőségét nemcsak a természeti adottságok, hanem a jelenlegi igény- bevételek is meghatározzák, ezért a készlet számszerű igénybevételét nem itt, hanem a XVII. Területi Vízmérleg c. fejezetben végezzük el. Ott nemcsak a 13. számú Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterv egyes részein hasznosítható talajvízkészr let nagyságát határozzuk meg, hanem felhasználhatóság szerint minőségi osztályokba is soroljuk. 2.43 KARSZTVÍZ A 13. számú Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterv területén karsztvíz nincs. 2.44 MÉLYSÉGI VlZ Hazai szakintézményeink és szakembereink megbecsült eredményei ellenére, a mélységi vízre vonatkozó ismereteink hézagosak, ugyanúgy, mint másutt a világon. Fogalmi, elméleti és gyakorlati kérdésekben sem nálunk, sem külföldön még nem alakult ki egységes felfogás. Ezért itt sokszor még vitatott megállapítások és vélemények közlésével kell megelégednünk. 2.441 Általános rész A mélységi víz a földkéreg likacsos, hasadékos és üreges kőzeteiben lévő, általában nyomás alatti víz, kivéve a talajvizet és a karsztvizet. Felosztjuk rétegvízre, rétegzetten kőzetekben (eruptívumok- ban, kristályos palákban, stb.) tárolt vízre és mélykarsztvízre. Nálunk a mélységi víz túlnyomó része rétegvíz, mely réteges víztartóikban tárolódik. A következőkben ezzel foglalkozunk. Az egyes felszínalatti vízfajták elhatárolása igen nehéz, sokszor nem is lehetséges. Így a talajvíz, a karsztvíz és a rétegvíz közötti átmenetek miatt a vízfajták elnevezései nem mindig jelölnek tiszta fogalmakat. A rétegvíz lehet hideg, langyos, meleg és forró. Itt csak a hideg és langyos, tehát közvetlenül ivóvízként használható rétegvízzel foglalkozunk. (A hévizet a 2.45 fejezetben tárgyaljuk.) RÉTEGVÍZHÁZTARTÁS, UTÁNPÓTLÓDÁS A rétegvízháztartás a felszínalatti víz körforgalmának része. A felszín alatti körforgalomban résztvevő víz a vadózus vízből jut a kőzetekbe, s onnan rövidebb- hosszabb idő után mint víz vagy vízgőz távozik. A felszín alatti vízkörforgalom a periódusok időtartama szerint lehet: rövididejű, évszakos-, éves-, többéves- és hosszúperiódusú. A rétegvíz általában mélyebben helyezkedik el, körforgalma ezért leggyakrabban a többéves és a hosszúperiódusú kategóriába tartozik. Ennek következménye, hogy nyugalmi (egyensúlyi) vízszintje, nyomása és hozama legtöbbször még a többéves száraz—nedves meteorológiai periódusokra sem ér11 13 TVK 81