Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
21 b táblázat Jellemző vízállások LNV (1888. III. 2D.) = 743 cm KÖV (1931—1960) = 29 cm LKV (1946. X. 22.) = — 96 cm Vízfolyás: Észlelőállomás : „0” pont magassága: Észlelés kezdete: Szamos CSENGER 114,21 m (Orsz.) 1875. Havi és évi jellemző vízállások (cm) (1931—1960) Jellemző vízállások Hóna p о к Év XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. J VIII. IX. X. (év) (1939) (1947) (1932) (1950) (1940) (1932) (1941) (1957) (1933) (1955) (1941) (1941) NV 296 492 538 564 680 680 504 364 540 250 374 442 680 KNV 87 126 134 225 300 248 172 128 113 43 24 57 138 KÖV 2 17 32 61 96 95 65 35 12 — 16 — 28 — 20 29 KKV — 38 — 31 — 24 — 10 12 30 13 18 — 30 — 46 — 53 — 39 — 17 KV — 90 — 82 — 83 — 65 — 50 — 27 — 53 — 69 — 80 — 88 — 89 — 96 - 96 (év) (1943) (1953) (1943) (1954) (1943) (1954) (1950) (1950) (1952) (1952) (1952) (1946) VÍZSZINTVALTOZÁS A MEDERVÁLTOZÁSOK KÖVETKEZTÉBEN A területünkre eső Tisza- és Szamos-szakasz víz- szintváltozásait a 21 c. táblázat szemlélteti. 21 c táblázat Vízszintváltozások Vízmérce Átlagos vízszintváltozás 10 év alatt (cm) FigyelembeKV köv NV** Tisza Tiszabecs —20' —12 +37 1900—52 Tivadar —20 —29 +24 1900—52 Vásárosnamény — 8 — 6 +30 1900—52 Záhony —13 — 8 +20' 1900—52 Dombrád* — 7 — 7 +20 1900—52 Tokaj* —10' — 5 +16 1900—52 Szamos Csongor —11 — 7 —24 1900—52 Rápolt 0 0 —24 1910—52 Nábrád —20 —17 — 6 1900—52 * A tiszalökd duzzasztómű üzemelése előtti időre. ** A nagyvízszintek változása a középvizekével ellenkező irányzatot is mutathat. A folyó felsőbb szakaszán és mellékfolyóin végzett szabályozások ugyanis gyorsítják a vizek levonulását. Ez az alsóbb szakaszon az árhullámok torlódására s így az árvízszintnek a szabályozás előtti állapothoz viszonyítva olyan mértékű emelkedésére vezethet, amelyhez képest a középvízi meder süllyedése jelentéktelen. 2.322 Vízhozam JELENTŐSEBB VÍZFOLYÁSOK Területünk jelentősebb vízfolyásai vízjárásának leírása során a 2.311 pontban a vízjárás e legfontosabb hidrológiai jellemzőjéről, a vízkészlet mérőszámáról is szóltunk már általánosságban. A terület vízrajzi megfigyelésbe bevont vízfolyásainak összes — valamint a szomszédos egységek területünk vízjárását is jellemző egy-két — mércéjének szelvényére néhány fontosabb vízhozamértéket a 20. sz. táblázatban is közöltünk. Most a 22. sz. táblázatban — ezen általános és tájékoztató adatok kiegészítéseképpen — a területünk vízhálózatának gerincét képező folyók, továbbá — általában — az I. és II. kategóriába sorolt természetes vízfolyások jellemző vízhozamait soroljuk fel. A táblázathoz az alábbi megjegyzéseket fűzzük: a) Nagyobb vízfolyásoknál az adatokat több szelvényre (a 20. táblázatbeli törtszámukkal megkülönböztetett mérceszelvényekre és jelölés nélküli torkolati szelvényekre) is megadtuk, míg a kisebbeknél általában csak a torkolatra vonatkozó adatokat közöltük. Ez a táblázatunk viszont vízmércekataszter szempontjából nem teljes: ott, ahol a mércehálózat nagy sűrűsége megengedte, vagy egy- egy mérce igen rövid észlelési sora indokolta, egyes mérceszelvényeket figyelmen kívül hagytunk. A 20. táblázathoz viszonyítva szükségszerű átfedések még így is akadnak (a mindkét táblázatban szereplő mércéknél), ezeket azonban a teljesség és áttekinthetőség érdekében nem küszöbölhettük ki. b) A több évtizedes vízhozam-nyilvántartású vízrajzi állomásokat nevük aláhúzásával és a Q hozam-értékeinek megállapításánál igyekeztünk a hozamértékeinek megállapításánál igyekeztünk a mérések és észlelések hibáit kiküszöbölni. A kapott 61
