Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési terüle­tére esik. Az igazgatóság hatósági, szakágazati, műszaki, tervezési, üzemelési és építési feladatokat lát el. Szervezeti felépítése többször változott, jelenleg hat központi osztályra, ill. önálló csoportra, három szakaszmérnökségre és gépüzemre tagozódik. A Felső-Tiszavidéken 1960-ban az alábbi vízügyi szol­gálaton kívüli szervek fejtettek ki vízgazdálkodási tevékenységet: Tanácsi Vízgazdálkodási Csoportok, Vízmű és Kútépítő Vállalat és hat belvízrendező, ill. vízgazdálkodási társulat. A kerettervben javasolt vízgazdálkodási felada­tok ellátása szervezeti átalakítást is igényel. Java­soljuk vízgazdálkodási központok, valamint üzemi építő szervezet kifejlesztését. 2. Kutatási feladatok A vízgazdálkodással kapcsolatos kutatások két csoportba oszthatók. Az első csoportba tartoznak a természetes vízháztartás, vízjárás jellemzőit meg­határozó tevékenységek. A második csoportba a természeti viszonyok megváltoztatására szolgáló módszerek és művek vizsgálatát soroljuk. A hidrológiai adatgyűjtést és alapkutatásokat a keretterv időszaka előtt a VITUKI, valamint ennek elődje, a Vízrajzi Intézet és az: Építőipari és Közle­kedési Műszaki Egyetem Vízépítéstani Tanszékei, míg az alkalmazott kutatásokat előbbiek, valamint túlnyomóan a VIZITERV, MÉLYÉPTERV, UVA- TERV és FTI végezte. A kutatások során az alábbi súlyponti feladat- csoportok jelentkeznek: a vízminőségi kutatás kiszélesítése és a rendelke­zésre álló felszíni és felszínalatti vízkészletek vé­delme, a vízszükségletek fedezése érdekében a mélységi vizekkel kapcsolatos kutatások kiterjesztése, a szakágazatokkal (árvízvédelem, belvízgazdálko­dás, öntözés, folyószabályozás, víz,erőhasznosítás) kapcsolatos kutatások fokozása, a vízépítési és építőgépekkel kapcsolatos kutatás kiszélesítése, és a nagyobb vízgazdálkodási létesítmények (víz­lépcsők, vízművek, öntözőrendszerek, műtárgyak, belvízmegfigyelő területek, stb.) előmunkálataival építésével és üzemével összefüggő laboratóriumi és helyszíni kísérletek. 3. Műszaki tervezési feladatok A 20 éves terv adatai alapján történt számbavé­tel szerint a VÍZIG tervezési feladataként 49 millió Ft tervezési munka mutatkozik. Ezen feladat meg­állapításánál figyelembe kellett venni a keretterv­ben megtervezésre nem kerülő felújítási, magas- építési és gépészeti feladatokat is, mert azok a ter­vezési kapacitást terhelik. Ez szükségessé teszi 34 termelő műszaki fővel rendelkező tervező részleg felállítását. 4. Kivitelezési munkák műszaki fejlesztése A terület vízépítési munkáit a múltban kézi erő­vel hajtották végre. így készültek a múlt század ha­talmas árvízvédelmi és folyóvíz szabályozási mun­kái is. A belvízrendezési munkákat, csatornaépíté­seket is kézi erővel végezték. Kivételt képez a Kraszna átvágás és a 20-as években a Tisza—Sza- mosközi munkák, melyeknél már kotrógépeket is alkalmaztak. 1960-ban a földmunkák 12%-a volt gépesítve. Annak érdekében, hogy a kézi földmunkát átlag 8—10%-ra lehessen lecsökkenteni és az előirányzott termelés növekedést végre lehessen hajtani, elsősor­ban a munkák gépesítését kell növelni, új és kor­szerű gépeket kell beszerezni és ezeknek az eddigi­eknél jóval magasabb munkaóra kihasználására kell törekedni. Úgyszintén törekedni kell az előre­gyártott betonmunka 20—25%-ra való emelésére. A meglévő előregyártó üzemeket fel kell fejleszteni a kívánt kapacitásra és a legkorszerűbb technoló­giát kell alkalmazni. Az árvédelem biztonsága céljából be kell vezetni a korszerű ultrarövidhullámú rádió adó-vevő be­rendezését, mellyel két személygépkocsit is fel kell szerelni. 5. Üzemelés, fenntartás, felújítás A vízilétesítmények üzemelése mind a vízrende­zés, belvízmentesítés, mind a vízhasznosítás vonat­kozásában nagyon jelentős. Fontosabb feladatok: öntözőfőművek, belvízszivattyútelepek üzemelteté­se, főművön kívüli öntözőtelepek vízzel való ellá­tása és hordozható szivattyúk üzemeltetése. Fenn­tartás, felújítás terén a legfontosabb feladatok az árvédelmi töltések és műtárgyaik, a belvízvédelmi csatornák, folyamszabályozási művek, távbeszélő hálózat és öntöző főművek jókarbantartása. A vízgazdálkodási társulatok feladatát képezi a főműveken kívüli mezőgazdasági vízhasznosítások üzemvízellátása, III. kát. belvízvédelmi csatornák jókarbantartása, mezőgazdasági vízhasznosítási üze­mi berendezések fenntartása, felújítása. Törpevízmű társulatok feladatát képezi a létesí­tett vízművek üzemeltetése és jókarbantartása. 6. Munkaerőgazdálkodás, szakoktatás A kerettervben tervezett fejlesztések megvalósí­tásához, valamint azok üzemeltetéséhez megfelelő számú szak- és segédmunkaerőre van szükség. A műszaki fejlesztés célkitűzéseinek megvalósításával állandóan növekszik a gépesítés mértéke, ami ma­ga után vonja a nagyobb mérvű szakmunkás igényt a csökkenő segédmunkás igény mellett. Vízépítési szakmunkások (munkavezetők) képzé­séről lehetőleg helyileg kell gondoskodni vízépítési szakközépiskola beindításával. Öntözési technikus és szakmunkásképzés szintén a területen beindítan­dó szakközépiskolák útján valósítandó meg. Átme­netileg évenként két-három hetes öntözési tanfo­lyamokat kell szervezni megyei szinten, a vízügyi szakemberek bevonásával, a mezőgazdasági üzemek illetékes dolgozói részére. Fontos feladat még ezen a téren a szakemberek nyelvtanulási lehetőségeinek biztosítása. 314

Next

/
Thumbnails
Contents