Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

2.204 Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése A 13. sz. TVK területen ilyen jellegű munkák nincsenek. 2.205 öntözés Felszíni és felszínalatti vízikészletünk, valamint tározási lehetőségeink nagyon kedvezőek az öntö­zéses gazdálkodás bevezetéséhez. A Felső-Tiszavidék területén a terület topográ­fiai és helyrajzi tagoltsága miatt öntözőrendszer ki­alakítása nem lehetséges, csupán öntözőfürtök épít­hetők. A tervben olyan megoldásokat kerestünk, melyekkel a minimumra lehet csökkenteni a szi- vattyúzási helyek számát. A jelen keretterv programja a javasolt sorrendi­ség betartása mellett minden nagyobb nehézség nél­kül megvalósítható. Nem igényel olyan nagy léte­sítményeket, melyek népgazdasági szinten nagyobb beruházást igényelnek és emiatt esetleg hátrányt szenvednének. A Felső-Tiszavidék éghajlati adottságai indokol­ják, domborzati, talaj- és öntözővíz beszerzési vi­szonyai pedig lehetővé teszik az öntözéses gazdál­kodás nagyméretű kiterjesztését. A Tisza jobbpartján öt felszíni vízkivétellel öt öntözőfürt kialakítását tervezzük, mely 9780 ha terület öntözését teszi lehetővé, míg felszínalatti vízkészletből csőkutak segítségével 2800 ha öntözé­sét tervezzük. Tisza jobbpartján összesen öntözhe­tő: 12 580 ha. Tisza balpart. Felszíni vízből, tározókból 82 469 ha terület öntözhető, felületi és esőztető módszerrel. Felszínalatti vízből: 2900 ha terület, míg szenny­vízből 1070 ha terület öntözését tervezzük, össze­sen öntözhető 86 439 ha. A tervezett öntözések vízszükséglete: felszíni víz­ből 30,130 m3/s. tározókból 1.008 m3/s, felszínalatti vízből 1.501 m3/s. A tervezett 99 ezer ha öntözésből 64% esőszerű. 36% pedig felületi öntözés. Az öntözésre berendezni tervezeti terület növénykultúránként! megoszlása 2.0 éves távlati ha 1 V ha 1 Vo Rizs 2 000 6 2 000 2 Szántó 18 250 57 65 149 66 Kert, szőlő. gyüm. 8 000 25 17 900 18 Rét, legelő 4 000 12 13 970 14 összesen : Ebből: 32 250 100 99 019 10O Esőszerű 18 600 58 63 864 64 Felületi 13 650 42 35 155 36 A jövedelmezőség kérdését vizsgálva megállapít­hatjuk, hogy a távlati terv adatai szerint az összes várható tiszta többlet jövedelem: 1019 millió Ft. öntözhető terület összesen: 99 019 ha. Átlagos többletjövedelem: 10 300 Ft/ha, ill. 5950 Ft/kh. Az összes beruházási költség: 1508 millió Ft. Fajlagos bekerülési költség: 11 200 Ft/ha, ill. 6450 Ftykh. Jövedelmezőségi mutató: 0,83. Ez azt jelenti, hogy az átlagos megtérülési idő 1,2 év. Az alacsony számot az magyarázza, hogy a fo­lyók viszonylag sűrű hálózata következtében főmű beruházási költség nem merül fel. A gazdaságossági számítás csak fürt-főmű és belső berendezés költ­ségeit tartalmazza. A területen rendkívül gazdasá­gos az öntözési beruházás. Megyei szintre vonatkoztatva a többlettermést, megállapíthatjuk, hogy 20%-os átlagos termésered­mény növekedést eredményez az öntözéses gazdál­kodás bevezetése. (504 570 ha a megye mezőgazda­ságilag hasznosított területe). Ez az átlagos értékelés azonban nem ad reális képet. A megye mezőgazdaságának egyik fő fejlő­dési iránya ugyanis az állattenyésztés. Ennek ré­vén a takarmányfélékről, valamint az öntözött le­gelőkből hatványozottabb eredményeket lehet elér­ni. Hasonló a helyzet a gyümölcsöntözés területén is, ahol az átlageredményektől sokkal magasabb többletjövedelem érhető el, I. o. minőséggel. A ker­tészeti termékeket pedig a megyében épülő kon­zervgyárak dolgozhatják fel. A terv megvalósítása érdekében legfőbb feladat az egyes fürtökön belüli szervezés, hogy legyen kellő öntözési igény a létesítendő főműhöz. Általá­ban minden fürt tervezése előtt szükséges egy átfo­gó tanulmányterv készítése. 2.206 Halászati vízhasznosítás A Felső-Tiszavidék területén a lakosság jelenlegi halhús fogyasztása 0,11 kg/fő/év. Ezt az alacsony fogyasztást a távlatban feltétlenül emelni kell. Ég­hajlatunk és természeti adottságaink rendkívül al­kalmasak haltenyésztésre. A hazai növekvő halhús fogyasztás és kedvező export lehetőségeink, vala­mint az életszínvonal emelkedése feltétlenül szük­ségessé teszik a haltenyésztés növelését. E célból számításba vehető a folyóvizek közül a Tisza, a Sza­mos, a Túr területünkhöz tartozó szakaszaival és e folyók mentén lévő e célra alkalmas holt medrek. Természetes vizek tervezett évi halhozama 4364 ha összterületen, 1755 q. A holt medrek átalakítása költségének megtérülési ideje 3,6—13 év között van. A tervezett halastavak összterülete 957 ha, 4240 q évi hozammal, 10—14 év közötti megtérülési idő­vel. Kiépítési költség összesen 32,64 millió Ft. A tervezett halastavaik egy része a már üzemelő halastavakhoz csatlakoznak, nagyobb részük belvíz­csatornákra települ a Nyíri és Tisza—Szamosközi öblözetben. Rizstelepeken, ahol a vízfrissítés, ivadék bizto­sítás és teleltetés mindig és kis távolságon belül biztosítható — javasoljuk a haltenyésztés beveze­tését, összesen 2000 ha területen 2000 q/év hozam­mal. A területen épülő öt db tározót járulékos hal­tenyésztésbe kívánjuk bevonni, melynek várható hozama 280 q/év. A tógazdaságok létesítésével pár­huzamosan önként kínálkozik a sás-, nád- és kosár­fűz termelés, víziszámyas tenyésztés. azokon a te­rületeken, ahol vízhiány miatt eddig ezek gazdasá­gos termelése nem volt biztosítható. A kerettervben előirányzott természetes vízi, tó­gazdasági és járulékos haltenyésztésből összesen 8651 q évi halhús termés várható akkor, ha a víz­308

Next

/
Thumbnails
Contents