Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
XTX. FEJE 7, ET Á vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata összefoglalás í. a vizgazdAlkodAs és a népgazdasAgi Agak kölcsönhatása 1.1 Bevezetés A gazdasági élet minden területén — közvetlenül vagy közvetve szerepet játszik a víz. Az ipari, mezőgazdasági vagy kommunális létesítmények vízellátása vagy fölös vízének elvezetése a létesítendő beruházás gazdaságosságát sokszor döntően befolyásolja. A fejlődő népgazdasági ágazatok megkívánják, hogy a rendelkezésre álló vízkészletet a legjobban hasznosító ágazatok, ill. felhasználók számára biztosítsuk, ezen keresztül a gazdasági eredmény növelhető. A Felső-Tiszavidék területe ásványkinccsel nem rendelkezik. Ezért a gazdasági élet legjelentősebb ága a mezőgazdaság; fejlődésének lehetőségét a vízrendezések teremtették meg. Árvédelmi töltések adtak biztonságot a letelepedésre, a belvízrendezés és lápok, tavak lecsapolása következtében vált mű- velhetővé a terület legnagyobb része. A fejlődés során a kommunális igények növekedése, a mezőgazdasági és ipari termelés fokozódása új és újabb feladatokat ró a vízgazdálkodásra. A terület természeti-földrajzi adottságai a mező- gazdaság fejlesztésének, az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének útját jelöli ki elsődleges feladatként. A helyesen végrehajtott öntözéssel a száraz gazdálkodásnál nagyobb és biztosabb termést érhetünk el, függetleníthetjük a termelést az időjárás szeszélyedtől és a talajok esetleg rossz vízgazdálkodási adottságaitól, továbbá elősegítjük a mezőgazdasági termelés átalakítását, a termelés belterjesebbé tételét, fejleszthetjük az állattenyésztést és korszerű tala j javítást is végezhetünk. A terület mezőgazdasági jellege miatt elsősorban munkaerőigényes mezőgazdasági jellegű feldolgozó és tartósító iparágak fejlesztését javasoljuk, figyelembe véve a vízkészletek adta területi elhelyezési lehetőségeket. A gazdasági fejlődés következtében fokozódik a lakosság szociális, kulturális igénye. Többek között ezért is fontos az ásvány- és hévizek és a jó ivóvizet szolgáltató rétegvizek hasznosítása. A vízgazdálkodásnak ezen a téren az a feladata, hogy gondoskodjon a meglévő és feltárásra kerülő rétegvizek védelméről és gazdaságos igénybevételéről. Egyik legfontosabb feladatunknak a terület ivóvízellátása problémáinak megoldását tekintjük. A terület természetes vízkészletének minőségét erősen befolyásolja a települések csatornázásának hiánya, az ipari szennyvizek tisztításának megoldatlansága. A Kerettervben javaslatot tettünk ezen problémák megoldására, amelyek azonban a technikai fejlődés és a szennyvízöntözés egészségügyi feltételeinek rendeződésével részleteikben változni fognak. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a sűrű népességű, viszonylag kevés munkalehetőséget adó Szabolcs-Szatmár megyében a jó vízgazdálkodási tervezésen alapuló munkaigényes belterjes öntözéses gazdálkodásnak és az erre alapuló munkaigényes mezőgazdaásgi feldolgozó iparnak, valamint fémefldolgozó és egyéb KGST távlati tervei alapján telepítendő iparoknak, műszeriparnak milyen nagy fontossága van. A 13. számú Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterv területén a vízkészletek területi és időbeli eloszlása nem egyenletes, mennyiségét külföldi vízhasználatok is erősen befolyásolhatják. Külföldi vízigények növekedésével a hozzánk érkező víz- mennyiség csökkent, ezért alapvető fontosságú feladat a különböző célú tározók és tározási lehetőségek jobb kihasználása, illetve többcélú hasznosítása. A Felső-Tiszavidék területén az ötéves terv során 346,4 millió Ft, a második szakaszban 1965—1980 között 1433,7 millió Ft, a harmadik szakaszban 2437.2 millió Ft értékben kerül megvalósításra vízgazdálkodási beruházás. E beruházások zöme szintén a mezőgazdaság fellendítését célozza, de emellett igen jelentősek az ipari és kommunális jellegű beruházások is. A létesítmények vízellátása, illetve használt vagy fölösleges vizének elvezetése a tervben lefektetet módon megoldható. 1.2 A népgazdasági ágak és a vízgazdálkodás kölcsönhatása A következőkben a népgazdasági ágazati rendszer számjelrendszerének sorrendjében ismertetjük azokat az összefüggéseket, kölcsönhatásokat, amelyek a területen meglévő, ill. fejlesztésre kerülő népgazdasági ágazatok és a vízgazdálkodás között fennállnak, különös tekintettel az ipari vízigény biztosítására és a szennyvizek elhelyezésére vonatkozólag. Megállapításaink az 1960. XII. 31-i állapotra, mint kiindulásra, ill. az ahhoz képest előirányzott fejlesztésre vonatkoznak. 299