Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
4. KIVITELEZÉSI MUNKÁK MŰSZAKI FEJLESZTÉSE A terület vízépítési munkáit a múltban kézierővel hajtották végre. Így készültek a múlt század hatalmas árvízvédelmi és folyóvízszaibályozási munkái is. A belvízrendezési munkákat, csatornaépítéseket is kézierővel végezték. Kivételt képez a Krasz- na átvágás és a 20-as években a Tisza—Számos- közi munkák, melyeknél már kotrógépeket is alkalmaztak. A területen sem kőbánya, sem lényeges mennyiségű kavicsnyerőhely nincs. Előregyártó üzem van Nyíregyházán és Kocsordon, melyek legnagyobbrészt ún. Gavallér-féle csatornabiztosító elemeket, valamint öntözési kis- műtárgy elemeket készítenek. Gépjavító műhelye van az igazgatóságnak, azonban azt a gépesítés növelésével tovább kell fejleszteni. A kivitelezési munkákra, tömegüknél fogva a föld, a beton és a kőmunkák jellemzők. A 20 éves terv keretén belül, szakágazati bontásban az alábbi beruházási munkákat kell elvégezni 1000 m3-ben: Földmunka ebből Betonmunka Ebből Kő munka 1 összesen uszókotró kézi összesen j előre gyártott Arvédelem 2 422 222 1 Folyószabályozás 2 119 1 500 248 3 3 331 Belvízrendezés 9 335 — 2 368 38,5 5,9 — Öntözés 3 630 — — 57 4,9 4 Halászat 550 20 — 3,2 — 3,3 Ivó- és ipari vízellátás 740 — 320 16,0 — — Komm, és ip. csatornázás 1 450 — 580 123,0 — — Víztározás 135 — — 0,8 — 1,4 összesen: 20 381 1 520 3 738 241,5 13,8 340,7 A munkák zömét a belvízrendezés adja. Földmunkában 46%-ot. Az összes földmunkák mintegy 18%-a kézi földmunka. Törekedni kell ezt tovább csökkenteni 8—10%-ra. A betonmunkának viszont csak 5,7%-a az előregyártott. Az előregyártott elemek részesedését Jelentősen növelni kell. Annak megállapítására, hogy fenti munkameny- nyiségből mennyit végezhet el a VÍZIG és mennyit kell elvégeznie a VÍZÉP-nek vagy más vállalatnak, még részletesebb vizsgálatot igényel. A) A gépesítés műszaki fejlesztése Annak érdekében, hogy az 1960-ban még 88%-ot képviselő kézi földmunkát — ez az egész vízgazdálkodási területen a legnagyobb volt — átlag 8— 10%-ra lehessen lecsökkenteni és az előirányzott termelés növekedést végre lehessen hajtani, elsősorban a munkák gépesítését kell növelni, új és korszerű gépeket kell beszerezni és ezeknek az eddigieknél jóval magasabb munkaóra kihasználására kell törekedni. Földmunkánál a leggyakoribb géplánc a szárazkotróval és dömperrel való szállítás. Ennél gazdaságosabb a szkrépermunka, de csak 300—400 m, illetve nagy szkrépemél 500—600 m szállítási távolságig. Ilyen távolságig, ha szárazban végzendő munkáról van szó, ki kell kapcsolni a kotrómunkát. Nagyobb távolságig is gazdaságos lehet a szkrépermunka, ha a lassú lánctalpas vontató helyett, gyorsan mozgó négy kerék meghajtású gumikerekes vontatóra térünk át. Erre a célra megfelelőnek látszanak a közelmúltban kihozott magyar gyártmányú D4K—70 és D4K—90 típusú vontatók, melyeknek vonóereje nagyobb, mint a megfelelő lánctalpas traktoroknak és sebessége kétszeres. A jelenleg használatos Sz—100-as traktorokhoz a 6 m3-es szkréperláda helyett 8 m3-es szkréperládá- kat lehet alkalmazni. Ezzel a gépek teljesítménye 33%-al fokozható. Megoldatlan kérdés még a kistömegű földmunkák gépesítése. Erre a célra olyan sokoélú munkagépet kell szerkeszteni, mely többféle feladat elvégzésére alkalmas és a munkahelyek egyéb gépesítési igényeit is ki tudja elégíteni. Alapgépként szóbaj öhet a gumikerekes kis traktor, különféle munkaeszközökkel. Rá kell mutatni arra, hogy a földmunkák korszerű tömörítő gépei a különféle nagyságú vibróhen- gerek és vibrólapok. Többszörösen felmerülő, de még ezideig meg nem oldott kérdés a nagyobb csatornák úszókotróval való tisztítása. Itt. könnyen szállítható, kis merülésű úszókotróról van szó, megvalósítása konstrukciós feladat. a) Földmunkagépek A 20 éves terv előírt beruházási földmunkáinak elvégzéséhez az alábbi gépparkot kell biztosítani (átlagos darabszám): 293
