Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
XVII. FEJEZET Területi vízmérleg 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése Az életszínvonal emelkedésével és ennek feltételeként, illetve következményeként a városi és ipari települések koncentrációjának és a mezőgazdaság belterjességének fokozásával hazánkban is — éppen úgy, mint világszerte — megnőtt az igény a víz és a vízgazdálkodás iránt, és ennek következtében fokozódott a vízgazdálkodás jelentősége. Már több évtizede túl vagyunk a vizek kártételed ellem védekezés hősi korszakán és mind fontosabbá válik a vizek hasznosításának, a vízigények gazdaságos kielégítésének kérdése. Az igényeknek a közelmúltban bekövetkezett és a várható növekedése láttára érthető az az aggodalom, hogy van-e és főleg: lesz-e elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű vizünk a szükségletek kielégítésére. Hazánk vízkészlete területileg kedvezőtlen eloszlású, zömében néhány nagy folyó mellékére korlátozódik. A felszíni vízkészlet, amely kereken egy nagyságrenddel múlja felül a felszínalatti vízkészletet, az időben is rendkívül szélsőségesen ingadozik. A nehézségeket fokozza, hogy felszíni vízkészletünket csekély kivétellel külföldről kapjuk, így a környező államokban történő mesterséges beavatkozások érzékenyen érintenek bennünket; a vízigények többsége egyes — sokszor vízben szegény — területekre koncentrálódik; a vízigények növekedésével általában nő a vizek szennyezettsége; stb. Népgazdasági terveink sajátos adottságainkra épülnek fel; ezek között a víz, az ember életének és tevékenységének ez a nélkülözhetetlen létfeltétele, elsőrendű szerepet játszik. Azért, hogy a vízgazdálkodási szakember ennek az alapelvnek érvényt tudjon szerezni és így népgazdaságunk tervszerű, arányos fejlődését a saját területén a lehetőségekhez képest legjobban biztosítsa, ismernie kell a természetes, a lekötött és a szabad vízkészleteket, illetve a hiányokat, — vagyis mérleget kell készíteni és a mérlegre támaszkodva kell terveznie. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervnek ebben a fejezetében először az 1960. évi kiinduló állapotra jellemző, úgynevezett „jelenlegi vízmérleget” tárgyaljuk. A vizsgálat gerincét a táblázatok alkotják. A szöveges rész a táblázatok magyarázatára és értékelésére, a négy térképvázlat pedig annak szemléltetésére szolgál. Ez utóbbiak közül külön felhívjuk a figyelmet az „összefoglaló vízmérleg, (1960. évi állapot)” c. 1: 500 000 méretarányú térkép-vázlatra, amely — ösz- szefoglalva a különféle vízfajták „Vízmérleg a felszíni vizekre (1960. évi állapot)” c., a „Vízmérleg a talaj- és parti szűrésű vizekre (1960. évi állapot)” c. és „A karszt- és rétegvizek vízmérlege (1960. évi állapot)” c. 1:500 000 méretarányú vízmérleg-térképek lényegét — nagyvonalú áttekintést ad a víz- használatok fejlesztési lehetőségeit illetően. Megjegyezzük, hogy ennél a térképnél nem gépiesen, hanem súlyozva összesítettük az előtte lévő 3 térkép adatait: fokozott figyelemmel voltunk a koncentrált kitermelés lehetőségeire és a gazdaságosság követelményeire. A jelenlegi állapotot tárgyaló anyagot követi az ugyanezen elvek szerint összeállított 1980. évi vízmérleg, majd a legnagyobb fogyasztó: az öntözés nagytávlati fejlesztésére vonatkozó néhány irányérték. A legszükségesebbnek ítélt fogalom-meghatározásokat, ill. magyarázatokat az áttekinthetőség fokozása érdekében nem itt, hanem a vízkészletre vonatkozóan a 2.111, a vízigényeket illetően a 2.121 és magára a vízmérlegre vonatkozóan a 2.1 pontban adjuk. 1.2 A múlt és a jelen 1.21 A VÍZMÉRLEG-KÉSZÍTÉSSEL KAPCSOLATOS MÚLTBELI TEVÉKENYSÉG A vízmérlegek egyik oldalának, a vízkészleteknek feltárására irányuló munka a múltban gyakorlatilag a felszíni vizek, ezen belül is a nagy folyók mennyiségi viszonyaira korlátozódott. A feltárás rendszeres és módszeres kiterjesztése az egységes vízügyi szervezet létrehozásával (1948), méginkább a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet felállításával (1952) indult meg. Ettől kezdve nagy ütemben folyik a kisebb, de még számottevő vízfolyások bevonása a hidrológiai megfigyelésekbe, a talaj- és karsztvízkutatás, a hidrológiai törvény- szerűségek kutatása és vízkészlet-számítási eljárások kidolgozása, a felszíni és felszín alatti vizek minőségi feltárása, a kutatási eredmények publikációja, stb. A vízmérleg másik oldala, a vízhasználatok állapotfelvétele rövidebb múltra tekinthet vissza és — 35 IS TVK 273
