Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai

tartásukat a határszakaszon 1960. évben szabályozták. A csatornahálózat bizonyos fokú fejlesztésére szükség van. Barabás környékén van olyan belvizes terület, melynek vízelvezetését szovjet terület felé lehet megoldani, konkrét igény esetén a megoldásnak nincs akadálya.

A Beregi-öblözet fenntartási és fejlesztési munkáira 1946—1960. évek között 4 617 000 Ft költséggel 232 000 m3 földmozgósítás és 5069 m betonburkolati munkát hajtottak végre. Szovjet oldalon a Beregszászi-öblözetben nagymértékű fejlesztést terveznek, mely a mi csatornarendszerünket is érinti. A fejlesztés után az eddiginél jóval nagyobb víz- mennyiség átvételét és elvezetését kell a mi területünkön biztosítani. Ez további részletes tárgyalást és megállapodást igényel.

Öntözés. Jelenleg a szovjet területen csak kisebb kertészeti öntözés van Beregszász mellett. Magyar területen, Tiszaszalkán épült kisebb öntözőtelep. A jövő tervei szerint Milotánál, Nagyarnál és Tisza- szalkánál, tiszai vízkivétellel néhány ezer ha-s öntözőfürt kialakítását irányozták elő magyar részen. Ezek az öntözési lehetőségek a csőkutas megoldással még nagyobb mértékben fokozódnak. Szovjet oldalon nagyobb szabású öntözési távlati tervek készülnek, melyek befolyásolhatják a magyar érdekeket is, főleg a Tisza nyári vízmérlege vonatkozásában.

Halászati hasznosítás a Tiszán az országhatár miatt korlátozott mértékben folyik.

Ivó- és ipari vízellátás kérdése egyelőre nem merült fel.

Szennyvízelvezetés és a vizek tisztaságának védelme. Szabálytalan kenderázta tás miatt eddig csupán a Csarondán merült fel panasz. A Tisza teljesen tisztának mondható. A közelmúltban a két ország vízügyi vezetői között tárgyalások indultak meg e tárgyban, melynek eredményeképpen a vizek tisztaságának védelmére szorosabb kapcsolat, illetve közös eljárás és vizsgálati módszer alakult ki.

Vízeröhasznosítás szempontjából — a régi tervezéseken kívül — újabb közösérdekű elgondolások még nem születtek. Itt a Tisza vízgyűjtő víztartalékának komplex hasznosítására készülő téma ad majd átfogó képet.

Víziútak és kikötők. A Tisza Tiszabecstől vízi- útnak számít. Víziszállítás azonban majdnem kizárólag csak a Vízig, részéről folyik, és csupán a folyamszabályozási munkák kő- és rőzseanyag szállításában nyilvánul. A MAHART elvétve 3—400 tonnás uszályaival Lónya fölé is közlekedik. A rendszeres víziszállítást a gázlók rendezetlensége akadályozza. Rakodó és Kikötő Vásárosnaményban a hídnál és a Krasznán 1 km-rel a torkolat felett van. Utóbbi azonban feliszapolódott. A vízijárművek te- leltetése Vásárosnaményban a nyílt Tiszán történik. Szovjet részen Tiszaújlakon kívánnak kisebb kikötőt berendezni, mely a vízügyi szolgálat igényeit elégítené ki.

3 c) Magyar—román kapcsolatok. A nemzetközi kapcsolatok felvételének első időpontja az 1924. év. Ebben az egyezményben lerögzítették többek között a Keleti-övcsatorna tagyi zsilipén a magyar terület

felé leadásra kerülő 10 m3/sec vízmennyiséget. A két ország vízügyi szervei között 1950. évben újabb egyezmény létesült, mely általánosságban azonos elveket tartalmaz, mint a magyar—szovjet egyezmény, azzal a különbséggel, hogy a közös érdekű, előzetesen megállapított beruházási munkálatok költségviselése is közösen megállapított kulcsszerinti arányban kerül megosztásra. Ez újabb egyezmény szerint a közös árvédekezés, valamint a közös kezelési és működési szabályzatok képezik tulajdonképpen a vízgazdálkodási tevékenység közös alapjait. A tárgyalások minden évben felváltva magyar, illetőleg román területen történtek, azonban évközben többször nyílt alkalom határmenti találkozókra, az egyes közös érdekű vízügyi létesítmények kölcsönös megszemlélésére. A rendszeres tárgyalások eredményeként továbbra is rögzítést nyer- teg a Tagyi-zsilip kezelésére vonatkozó előírások. 1952. március hónapban „közös árvédekezési szabályzat” készült. Ezt követte a későbbi években, 1954. október hóban „a közös kezelési és működési szabályzat” létrehozása.

Az elmúlt évek tárgyalásain a következő fontosabb ügyekben történt megállapodás:

A Túr folyó véd töltésednek román szakaszán végzendő töltésemelési és építési munkáinak megállapítása, melynek nyomán a töltésezési munkálatokat a románok elvégezték. További feladat, megállapítani a betöltésezés okozta árvízszint-emelés mértékét.

Másik nagyobb feladat a Garand-Galambos-csa- tornarendszer kiépítésének tervkészítése és az építkezéssel kapcsolatos költséghányad megállapítása. A tervek el is készültek, a rendszer kiépítése azonban később, más elgondolás szerint gazdaságosabb megoldással valósult meg.

A kismajtónyi szivattyútelep bővítésére tervfeladat készült, azonban e tárgyban további, a megvalósulást célzó tárgyalások nem folytatódtak.

A Lápi-csatorna szennyezettségének megszüntetésére vonatkozólag úgyszólván minden évben folytak tárgyalások, mindkét ország szakértői készítettek terveket. Tudomásunk szerint bukaresti tervek alapján a kísérleti rendszer megépült, lényeges változásról azonban nincs tudomásunk, a Lápi-csator- na szennyezettsége továbbra is fennáll.

A Csianálosi folyás rendezésére terv készült, azonban az még nem került elfogadásra, sőt átdolgozása válik szükségessé, tekintettel arra, hogy a vízgyűjtő területek meghatározása a két fél részéről nem volt egyező. A másik kisvízfolyás-rendezési feladat a Karulyi folyás rendezése is szóba került, de a tárgyalások eddig nem jártak eredménnyel.

A Garand-Galambos-csatornarendszer módosításaként építendő Szamossályi árapasztó-csatorna tervei a román szempontok szerint egyeztetésre kerülnek. A kérdéssel kapcsolatos tárgyalások folyamatban vannak.

A vízhasznosítások terén még szabályozó egyezményekre nem került sor, azonban az utóbbi években már kidolgozásra került a Szamos folyó vízmérlege az öntözővíz használása céljából. A román területen várható fejlesztés adatai nem ismeretesek, tekintettel azonban arra, hogy magyar területen ép268