Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
XVI. FEJEZET À vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai 1. A TÉMAKÖR ISMERTETÉSE A Felső-Tiszavidék határai északon és keleten egyúttal országhatárt is képeznek. Az országhatárok azonban nem futnak természetes határvonalon, hanem a Felső-Tiszavidékkel összefüggő vízgyűjtő területeket vágnak ketté. Az élővízfolyások, mint a Tisza, Túr, Szamos és Kraszna a szomszéd államokban erednek. Vízjárás és vízgazdálkodás szempontjából ezért a Felső-Tiszavidék szoros egységet képez az országhatáron túli vízgyűjtő területtel. Ez az egység teszi szükségessé, hogy a Felső-Tiszavidék helyzetét a kapcsolódó külföldi szomszédterületek vízgazdálkodási kölcsönhatásai szempontjából kell vizsgálni. A vízgazdálkodás, mint tevékenység tervszerűséget és egységes szemléletet követel, ha figyelembevesszük, hogy a Felső-Tiszavidék három országgal határos. Mindegyik országban a népgazdaság időben, mennyiségben és minőségben különböző igényeket támaszt. A természetadta víz járási viszonyok és az egyes államok vízgazdálkodásának fejlődése szükségessé teszi e kérdések nemzetközi kapcsolatainak vizsgálatát. E kapcsolatok az együttműködésre, műszaki kérdésekre és azok megoldásaira vonatkoznak. A nemzetközi együttműködés az alábbi kérdéseket érinti: a) Vízrajzi és csapadékészlelések adatainak kölcsönös közlése, vízállás és vízhozamadatok előrejelzése, mértékadó vízszínek és hozamok megállapítása, felszíni vízvizsgálatok, mennyiségi és minőségi szempontból. b) Az országhatáron, a közös érdekű folyószakaszokon és öblözetekben tervezett és folyamatban lévő vízügyi munkálatoknak összehangolása, egyeztetése. c) Közös felvételezési, tervezési módszerek kialakítása. d) Az árvíz- és belvízvédekezésben való együttműködés. e) A vízhasznosításban való együttműködés, a vízfolyások mennyiségi és minőségi követelményeinek biztosítása. j) Távlati vízgazdálkodási tervek készítése. A Felső-Tiszavidék nemzetközi kapcsolatát a közös érdekeltségi területek alábbi néhány adata szemlélteti: A közös érdekű terület vízgazdálkodási kérdései főként a folyamszabályozás, az árvízvédelem, belvízrendezés, vízrendezés témakörébe tartoznak. Vízgyűjtő Vízhozam Folyó Belépési suelvény terület ms ha max. min. Vízfolyások: Tisza Tiszabecs 970,700 3360 27 Túr Garbolc 94,400 300 0,5 Szamos Csenger 1528,200 1080 14,5 Kraszna Ágerdő 197,400 68 0,01 Homoród csat. Teljesen román ter. 31,300 A folyószabályozási művek a közös Tisza-szaka- szon, vagy a közös érdekű Szamos- és Túr-szakaszon állandó karbantartásban részesülnek, és mind a karbantartási, felújítása, mind a beruházási építkezések ügyét előzetesen a közös műszaki bizottság tárgyalja le, a tervek kölcsönös egyeztetésével. Arvédelem. A Tiszán és a Batár folyó közös szakaszán az árvédelmi töltések az 1947. évi árvízkatasztrófa után épültek ki egységes tervek alapján a folyószakasz mindkét oldalán. Tiszabecs és Kisar között 70 cm, Szalóka és Záhony közötti szakaszon 1 m-es biztonsággal, az 1947. évi számított vízszint fölött. Az árvízvédelmi közös érdekeltségi szakaszok: Tiszarjobbpart 62,8 km magyar, 40,0 km szovjet töltés, magyar—szovjet viszonylatban Tisza-balpart 47,4 km magyar, 35,6 km szovjet töltés, magyar—szovjet viszonylatban Batár bp.—jp. 7,8 km magyar, 14,6 km szovjet töltés, magyar—szovjet viszonylatban Borzsava jp. — km magyar, 39,35 km szovjet töltés, magyar—szovjet viszonylatban Túr 35,12 km magyar 39,35 km román töltés, magyar—román viszonylatban. Szamos jp. 31,39 km magyar, 26,64 km román töltés, magyar—román viszonylatban. Szamos bp. 30,99 km magyar, 26,05 km román töltés, magyar—román viszonylatban. Kraszna 35,56 km magyar, 35,22 km román töltés, magyar—román viszonylatban. 263
