Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
a Tisza—Szamosközi öblözet Jánkmajtis—Panyola —Nagyar—Vámosoroszi községek közötti mélyebb fekvésű részének gravitációs öntözővízzel való ellátására. Végezetül mindhárom létesítményre vonatkozóan együttesen kívánunk rámutatni a nagylétesítményeknek más, az eddigiekben nem tárgyalt vízgazdálkodási ágakkal való kapcsolatára. Települések, ipartelepek csatornázása, vizek tisztaságának védelme A bögék mentén települt kiépített csatornázás nincs, ipari szennyvizet sem bocsátanak az érintett szakasz mentén a folyóba. A leendő telepítéseknél figyelemmel kell lenni arra, hogy a duzzasztás után a csatornázás vizeit, a böge alsó részén csak szivattyúzással lehet majd a Tiszába juttatni. üdülés, vízisport A duzzasztás által létesített széles víztükör az eddiginél kedvezőbb lehetőséget biztosít üdülőtelepek építéséhez, s a vízisportok fejlesztéséhez. Ásvány- és gyógyvizek: A mélyből feltörő ásvány- és gyógyvizekre a vízlépcsők által tartott magasabb vízszint feltehetően nem lesz hatással. Halászati hasznosítás: A csatornázott folyókon a lefolyó víz sebessége csökkenni fog, a víztükör szélessége nő. E tények kedvező hatásúak a halállomány növekedésére. A halak vándorlásának lehetővé tételére a vízlépcsőkben hallépcsőt is kell építeni. Gazdaságossági vizsgálat A vízlépcsők kiépítésénél a vízerőhasznosítás tekinthető kezdeményező szakágazatnak, csatlakozó ágazatok az öntözés és hajózás. A létesítmények gazdaságosságát vizsgálva megállapítható, hogy a IV. (záhonyi) vízlépcső esetében a 670 millió Ft beruházási költségből levonva az energiatermelés tűrhető költségviselését (114 millió kWó/évX4,0 Ft/kWó = 456 millió Ft) az öntözést és hajózást 214 millió Ft terhelné. A V. (vásárosnaményi) vízlépcső esetében a 700 millió Ft-ból levonva az energiatermelés költség viselését (91 millió kWó/évX4,0 Ft/kWó = 364 millió Ft) az öntözést és hajózást 336 millió Ft terhelné. Fenti számítások alapján megállapíthatjuk, hogy a 20 éves távlatban semmi esetre sem indokolt a vízlépcső kiépítése, mert az I., II. és III. vízlépcsők területének öntözővízigénye ezen tározóterek nélkül is kielégíthető. A 20 éven túli távlatban a IV. vízlépcsőnél 80 millió m3X2,0 Ft/m3 = 160 millió Ft, az V. vízlépcsőnél 60 millió m3X2,0 Ft/m3 = 120 millió Ft beruházási költséget tehet indokolttá az öntözővíz-pótlás céljából való tározás. Az ezenfelüli beruházási költség a IV. vízlépcső esetében 54 millió Ft, az V. vízlépcső esetében 216 millió Ft. A IV. vízlépcsőnél indokolt a hajózsilip építése a Vásárosnamény—Záhony közötti szakasz várható nagyobb hajóforgalmára való tekintettel, az V. vízlépcső esetében nagyobb várható hajóforgalom hiányában még távlatilag sem indokolt. Az V. vízlépcsőnél a hajózsilip elmaradása 70 millió Ft költségcsökkenést jelent. összegezve a fentieket megállapítható, hogy a vízlépcsők építése csak az 1980-on túli időben válhat indokolttá. 259
