Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
művek összteljesítménye (Tiszalök nélkül) 42,4 MW, mely érték összehasonlítva a 100 MW-on felüli hőerőművekkel, eltörpül. De ha figyelembe vesszük, hogy mint felfutási, vagy csúcsenergia áll rendelkezésre, jelentősége nagymértékben megnő. Az erőművekben közepes vízjárású évben termelhető energia mennyisége 232 millió kWó. Az ismertetett erőművek a Felső-Tiszavidék elméleti vízerőkészletének kb. 80%-át hasznosítják. Az öntözővíz pótlására szolgáló bögék térfogata a tiszai vízlépcsőknél kb. 150 millió m3, ami 30 napon keresztül = 59,0 m3/sec vízpótlást tesz lehetővé a Tisza alsó szakaszán telepített öntözőtelepek részére (pl. Keleti-csatorna menti öntözések.) A hajózás jelentősége egyelőre nem mérhető, mert a rossz gázlók miatt jelenleg legfeljebb csak a folyamszabályozáshoz szükséges kő szállítások történtek vízi úton. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A Feüso-Tiszavidéken tervezett kisesésű vízierőművek létesítésével kapcsolatban az eddig végzett előmunkálatok nem elegendők a további részletesebb tervezéshez. A vízlépcsők helyének pontosabb kijelöléséhez, az alapozás módjának megválasztásához, a gazdaságos építési mód meghatározásához geodéziai felvételekre, talajfeltáró fúrásokra, hidrológiai értékelésre és kisminta kísérletekre lesz szükség. A böge azon szakaszán, ahol a duzzasztási szint meghaladja a terepszintet, fel kell tárni a hullámtér szivárgási viszonyait, sőt az árvízvédelmi biztonság kérdése is figyelembe veendő. A bögék alsó szakaszán a mentett oldalon, talajvízszintész- lelő kutak elhelyezésére lesz szükség, hogy az árvizek alkalmával kialakuló talajvíz felszínéből következtetni lehessen a duzzasztás során kialakuló talajvízállásra és mozgásra. Végül, — de nem utolsósorban — le kell folytatni a vízlépcső létesítése érdekében mindazon nemzetközi tárgyalásokat és forgalmi megállapításokat, amelyek a vízlépcső víziközlekedési jelentőségének tisztításához szükséges, úgy belforgalmi, mint nemzetközi viszonylatban. Az öntözőpótvíz gazdaságosabb felhasználása is vizsgálandó, mert amennyiben az öntözővízhasznosítás fajlagos költsége emelkedik, úgy a tározás már nagyobb beruházási költséget viselhet, és éppen ezért a vízlépcsők létesítésének időpontja közelebb hozható. A részletes kutatásokat csak 1975. után célszerű megkezdeni. ............................................. 215
