Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

mennyiségi és költségadatokat a kiskörei vízlépcső adataiból extrapolálással állapítottuk meg. A vásárosnaményi vízlépcső, mint többfeladatü nagylétesítmény költségmegosztás szempontjából közös érdekű, azaz az öntözés, az energiatermelés és a víziközlekedés között kell a beruházási költsé­geket megosztani. Ágazati bontásban tehát: az öntözésre 210 millió Ft az energiatermelésre 420 millió Ft a víziközlekedésre 70 millió Ft terhelhető, az összesen: 700 millió Ft-ból. A 420 millió Ft, amely az energiatermelést ter­heli, tehát a fajlagos beruházási költség a beépített teljesítményre vetítve 23 300 Ft/kW, a termelt ener­giára vetítve 4,62 Ft/kWó. Mindkét számadat gazdaságilag elfogadható, azonban sem a hajózás, sem a mezőgazdaság a ha­józsilip költségeiből ráháruló 70 millió Ft-ot, illetve a duzzasztómű költségeiből ráháruló 180 millió Ft- ot egyelőre nem vállalhatja. Várható azonban, hogy 1980 után a költségek alakulása döntő módon megjavul, úgyszintén az egyéb népgazdasági ágak is nagyobb részt vállal­hatnak a vízerőmű építésében. Rápolti vízlépcső A rápolti vízlépcső a Szamos folyó vízerőkész- Ietének egy részét teszi hasznosíthatóvá. Alvízébe visszahat a vásárosnaményi vízlépcső, míg felvíze kihat a Román Népköztársaság területére. A Sza­mos folyó 30 fkm-es szelvényébe tervezzük a víz­lépcsőt és a duzzasztás kb. a 67 fkm szelvényig hat vissza, 116,00 m-es duzzasztás]' vízszint esetén. Elő­munkálatok hiányában elhelyezését a Tisza-csator- názás terveiben készült duzzasztási görbék hatá­rozták meg. A rápolti vízlépcső küszöbszintje 108,00 m, a duzzasztási vízszint 116,00 m. A hasznisítható esés 5,00 m. Az üzem kiszolgálására szolgáló vasút a Nyíregyháza—Mátészalka—Csenger vasútvonal­ból ágazik ki, a közút pedig a 474. sz. közlekedési útvonalba csatlakoztatható. A duzzasztómű mellett vízerőmű létesül. A duzzasztóművet 4 db 25 m széles szabadnyílás­sal. az erőtelepet 2 db, egyenként 50 m3/sec, összesen 100 m3/sec vízmennyiséget hasznosító gépegységgel javasoljuk megépíteni. A vízlépcső műtárgyairól terv még nem készült. Költségadatai és gazdaságossági vizsgálatok extra- polált értékekbő származnak. A vízlépcső létesítése érdekében végzett feltárásokat az Országos Vízgaz­dálkodási Keretterv 1954-ben elkészült felmérése alapján végezték el A folyószakasz hidrológiaia jellemzésére a rápolti, a csengeni és a vásárosnaményi vízmércék észlelési adatai szolgáltak. Az eséstartóssági görbe szerkesz­téséhez szükséges adatokat a rápolti vízmérce 1931 —1940. évi észlelései, míg a vízhozamtartóssági gör­bét a csengeri mérések eredményei szolgáltatták. A vizsgálatokhoz felhasználták a Szamos folyóról 1930—50-es évek között végzett felvételeket is. A vízlépcső tervezésével kapcsolatosan geológiai fel­tárásokat, talajtani vizsgálatokat és kisminta kísér­letet nem végeztek. A folyó vízjárása szélsőséges, a vízállás ingadozása 8—9 m, azonfelül sok a lebegő hordalék. A vízlépcső építése során különösebb védelmi be­rendezésekre nincs szükség, ugyanis a duzzasztás szintje nem lép ki a mederből, a partéi alatt marad. A leeresztett víz energiájának hasznosítására víz­erőtelep épül a duzzasztómű mellett. Az eddigi kö­zelítő vizsgálatok alapján a vízerőhasznosítás vár­ható értéke a 116,00 m duzzasztási szint mellett a 4,4 MW beépített turbinateljesítmény esetén a kö­zepes vízjárású évben 27,2 millió kWó. Az erőtelep a tiszai erőművekhez hasonlóan napi (felfutási és tartós) en ergiacsúcsdk szolgáltatására alkalmas. Hajózás szempontjából nem jelent különösebb előnyt a vízlépcső, mert a szállítási igény kevés és így hajózsilip építése nem gazdaságos. A vízlépcső duzzasztási szintje az árvízszint alatt van, így a vízlépcső műtárgyai az árvíz levonulása idején a vízszintet legfeljebb csak 10—20 cm-rel emelik meg. A Szamos árvízi szabályozása lénye­gében megtörtént, az árvízi töltések mindkét ol­dalon kiépültek. A középvízi szabályozás folya­matban van, amit a vízlépcső építéséig egyéb szem­pontok miatt is (mederelfájulások megakadályozása, jéglevomulás megjavítása stb.) megkell oldani, ezért a költségek között csak a vízlépcső építéséhez köz­vetlenül kapcsolódó folyószabályozási munkákat vettük figyelembe. A kisvízi szabályozás a vízlép­cső megépítésével elhagyható. A Szamos folyóhoz az 1961. évben már részben megépült Szamossályi árapasztócsatorna csatlako­zik a 32—33 fkm szelvények között. Az árapasztó a Gőgő—Szenke és a Tapolnok-főcsatorna Romá­niából származó belvizeit vezeti le rövid úton a Sza­mosba. Ez a létesítmény indokolttá teheti a víz­lépcsőnek a 35 fkm. szelvénybe történő áthelye­zését, az árapasztó csatornának a vízlépcső alatt történő csatlakozása érdekében. Vizsgálat tárgyává teendő a duzzasztott szakasznak a Román Népköz­társaság területére eső része is, főképpen Szatmár­németinél a Szamosba torkolló Homoród—Balkány- csatorna üzembiztonsága szempontjából. A vízlépcső felett a távlati tervek mintegy 20 000 ha terület öntözését irányozták elő. Az állandó duz­zasztott vízszint gazdaságossabbá teszi az öntöző­víz szolgáltatását. A duzzasztott folyószakasz mentén a talajvízszint emelkedése folytán a partok közelében települt falvak ásott kútjaiban a víz emelkedése várható. Ivóvíz és ipari vízkivétel jelenleg a vizsgált magyar szakaszon nincs. A duzzasztott szakasz mentén települt községek­ben kiépített belsőségi vagy szennyvízcsatornázás nincs. A leendő telepítéseknél figyelembe kell venni, hogy duzzasztás után a böge alsó részén a szenny­vizeket csak szivattyúzással llehet a befogadóba jut­tatnia A duzzasztás által létesített széles víztükör az eddiginél kedvezőbb lehetőséget biztosít üdülőtele­pek létesítéséhez és a vízisportok fejlesztéséhez. 213

Next

/
Thumbnails
Contents