Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

A Felső-Tiszavidék területén több olyan község van, ahol történt bizonyos kezdeményezés csator­názás létesítésére, ez azonban csupán a községi bel­területek víztelenítése érdekében szükségessé váló csapadékcsatornák építésére szorítkozott. A csapa­dékvizek levezetése többnyire nyílt csatornába, út­menti árkokba történik, a felsorolandó községek­ben azonban a részint a terepalakulatok, részint az utca szélesség, részint pedig községrendezésá szem­pontok miatt zárt betoncsatornák is készültek, vál­tozó hosszúságban. Így Mezőladányban 0,9 Sza- bolcsveresmárton 0,1, Újkenéz községben 0,15 és Vállajon 0,6 km hosszúságú fedett csatorna épült, 60—60—40 és 80 cm belső átmérővel. E 4 község­ben 6635 fő, a csapadék csatornával ellátott terüle­ten lakók száma. Ez az utóbbi adat azonban nem kielégítően alapos. A csapadékcsatornába csupán egy bekötésről van adat Mezőladány községben. E településekről a csa­padékvizeket végül nyílt árkokban vezetik le a kö­zelben lévő vályogvető gödrökbe, vagy legelőre — Újkenézben a Tisza folyóba, — és Vállajon a Krasznába. Ipartelepek e községekben nincsenek. 1.213 Csatornaművel el nem látott települések Ipartelepeinek szennyvízkezelése Demecser A községben a burgonyakeményítő gyár az egyet­len ipartelep. Szennyvíz kibocsátása a Felső-Tisza­vidék területén a legnagyobb, 9920 m3, melyet 3 átemelő telep segítségével juttat el a talajszűréses, 2000 m3/nap kapacitású tisztítótelepre, a tisztítás azonban csak részleges és 920 ms/nap tisztítás nél- kü folyik le. Az ipari szennyvíz úgyszólván teljes mértékben — 9400 m3/nap — savas. Az ipartelephez tartozik 50 főnyi lakoslétszámú lakótelep, mely 10 ms/nap szennyvizet termel. A szennyvíz befogadója Pátro- ha—Nagyhalász-csatorna, mely a vizét a továb­biakban már amúgyis szennyezett Belfő-csatornába vezeti. A szennyvíz nagy rost-tartalma miatt a gyors fel- iszapolódást idézi elő, másrészt a rothadó növény rostok kellemetlen bűzt terjesztenek és a csatorna halállományát pusztítják. A gyár mellett kiépítetett talajszűréses alagcsövezett tisztítótelep működése nem kielégítő, a tisztítási hatásfok olyan csekély, hogy tisztítás szempontjából jóformán nem vehető figyelembe. Nagyhalász A községben a rostkikészítő vállalat összes szenny­vízkibocsátása 1040 m3/nap, melyből 1000 m3 a sa­vas kémhatású, míg 30 m3 nem szennyezett ipari víz, 10 m3 fekáliás víz. A gyárnak tisztítótelepe nincs és így az 1010 m3/nap mennyiségű savas szennyvíz tisztítat­lanul megy a Vízig. Szörénytói csatornáján, és: a III. sz. csatornán át egy átemeléssel a Belfő-csator­nába. Mivel ez a nagy tömegű és növényi eredetű, rostos, rothadó, szerves hulladékot tartalmazó szennyvíz erős bűze miatt gyakori tiltakozást vált ki, feltétlenül szükséges tisztítótelep létesítése. Leghelyesebb lenne a tisztítás után öntözés alkal­mazása, a lakóterületektől megfelelő távolságban választott helyen, mely egyben az elhelyezés kér­dését is megoldaná. Téglás A községben a hajdúsági iparműveknek gépipari üzeme 415 m3/nap szennyvíz kibocsátással dolgozik, melyből 210 m3/nap nem szennyezett, míg 205 m3 fekáliás szennyvíz. Az üzem tisztítóberendezéssel rendelkezik, a kibocsátott szennyvíznek megfelelő kapacitással. A berendezés korszerű kétszintes üle­pítő medence, csepegtetőtestes biológiai kezeléssel, zsír és ciántalanító berendezéssel, klórozásos fer­tőtlenítéssel. A szennyvíz a VIII. sz. főfolyáson át a Lónyay-csatornába kerül. Nyírbogdány Az összes ipari vízikibocsátás mennyisége 1610 m3/nap: ebből 110 m3/nap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 50 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak. Kü­lönleges szennyezettségű szennyvizet ad a nyírbog- dányi kőolajipari vállalat, ahol a szennyeződés a különböző nátriumsók, részben kátrány és: fenol szennyeződés okozzák. A fenoltartalom 0,01— 0,75 mg/l között változik, ami a halakra káros:. * * * A Felső-Tiszavidék területén lévő egyéb kisebb ipari üzemek összes vízikibocsátása 1365 m3/nap, ebből 1165 m3/nap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi szennyezetlen. Mindössze 95 m3/nap meny- nyiséget kezenek, a többi tisztítatlanul jut a, befo­gadókba. A kibocsátott 260 m3/nap kóros ipari szennyvizet nem hatástalanítják. Az ipartelepek 91%-a mezőgazdasági jellegű. Kö­zülük több üzem csak időszakosan (szeszfőzde, bur­gonyakeményítő, dohányfermentáló, stb.) termel szennyvizet. Hasonlóan időszakos a szabadtéri für­dők (Sóstó, Mátészalka) szennyvízkibocsátása is. 1.214 Szennyvizek hasznosítása A keletkező szennyvizek hasznosítására történ­tek kísérletek. Így a demecseri burgonyakeményítő gyár vég­zett öntözési kísérletet szennyvízzel, némileg ered­ményt érve el. A mátészalkai tejüzem tervezett kí­sérlete meghiúsult az illetékes tsz. ellenállása miatt. A nyírmadai sertéshízlaló vállalat az ülepítőben visszamaradó iszapot tőzeggel vegyítve hasznosítja. * * * Az üzemeltetési viszonyok: amint erről Nyíregy­háza város ipartelepeinek és intézményeinek tár­gyalásánál már volt szó, nem kielégítőek. Komoly problémát jelent az a körülmény, hogy a mechanikailag, vagy biológiailag hiányosan tisztí­tott szennyvíz a legtöbb helyen a kisvizű belvíz- csatornákba kerül, és csak több km út után jut a bővebb vizű befogadóba. Ez a körülmény erősen kifogásolható a kórházak és különböző egészség- ügyi intézmények által kibocsátott szennyvizek ese­191

Next

/
Thumbnails
Contents