Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
lyóink fajlagos hozamát 0,04 kg/ha-ra terveztük, 193,4 q összhozammal. Holtmedreink hozamát 1,59 q/ha-ra 1561,6 q összhozammal. összesen: 1755 q évi termésre terveztük. 3.12 TÓGAZDASÁGI HALTENYÉSZTÉS ÉRTÉKELÉSE Tógazdaságaink jelenleg 376 q/év halhúst termelnek. A kerettervben előirányzott tógazdaságok 20 éven belül építendők meg, megtérülési idejük 15 év alatt marad, összterülete 1028 ha, hozama: 4616 q/év. 3.13 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS ÉRTÉKELÉSE 3.131 A tározók járulékos haltenyésztésének értékelése A tározók járulékos haltenyésztésének értékelése. Tározóink jelenlegi halhústermelése 69,37 q/év. A tunyog-matolcsi Hoüt-Szamos elsősorban a Keleti-belvízcsatorna tározótere. Tekintettel arra, hogy a tunyogi zsilip küszöbe alá nem süllyed a vízszint, a kerettervben szereplő terület halhústermelésre állandóan rendelkezésre áll. Ezen túlmenően a zsilipküszöbtől magasabb szántét tartó nyitható gát a belvíz levonulása után öntözővizet tart vissza. A Holt-Számos felső részén Ököritófülpös határában a helyi MTSZ-nek 1960-ban 27 ha-os tógazdasága épült. Belvíztározó lesz a szamossályi Holt-Számos is, mert 1961-ben megépült a szamossályi árapasztó belvízcsatorna. A Vajai, Rohodi, Székelyi belvíztározók öntözés, sás- és nádtermelés mellett külterjes hal tenyésztésre kiválóan alkalmasak. A fentieken túlmenően a tározók vízfelületei jó lehetőséget nyújtanak víziszárnyasok tenyésztésére. A kerettervben előirányzott tározók területe 280 ha, hozama 280 q/év. 8.132 A rizstelepek járulékos haltenyésztésének értékelése A rizstelepeken folytatandó haltenyésztés részben biztosítaná a természetes vizek és tógazdaságok egynyaras ivadékszükségletét, valamint növelné a piacra kerülő halmennyiséget. A kerettervben előirányzott rizstelepek hozama 2000 q/év. 3.133 A szennyvizek tógazdasági hasznosításának értékelése A szennyvizek tógazdasági hasznosítására jelenlegi kerettervünk szerint nincsenek lehetőségeink. A távlatban elsősorban a sertéstenyésztő telepek, konzervüzemek, szeszgyárak szennyvizei jöhetnek számításba. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A kerettervben meghatározott létesítmények megvalósítását alapos és részletes kutatásnak kell megelőznie. A tanulmány hidrológiai, domborzati, talajtani és halászati vizsgálatai tisztázni fogják az üzemelés módját, a szükséges víz mennyiségét és minőségét, a lehalászás módját, stb. A halászati eredmények a perionhálók, valamint az elektromos halászat bevezetésével javultak, vagy állandósultak. Ha azt akarjuk, hogy ez az eredmény tartós legyen, folyamatos utánpótlásról kell gondoskodni. 172
