Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
öntözési módonkénti megoszlás Hektárban : Megnevezés Felületi Esőszerű hordozható Összesen í. Tarpai fürt 700 950 1 650 2. Gulácsi fürt 1 300 1200 2 500 3. Gergelyugronyai fürt 1 000 650 1 650 Szamos tork. felett 3 000 2 800 5 800 4. Tiszaszalkai fürt 1 300 1 080 2 380 5. Lónyay fürt 800 800' 1600 Szamos tork. alatt 2 100 1 880 3 980 TRK/1—3 összesen: 5100 4 680 9780 Az öntözés bevezetése e területen nem jár belvízrendezési többletmunkával, mert a tenyészidöben az öntözött területre leeső csapadékból lefolyó víz- mennyiség nem haladja meg a téli félévben mértékadó csapadékból lefolyó vízmennyiséget. A terület belvizeit a kiépített Makócsa-Szipa, Dé- dai-Micz- és Csoronda-belvizfőcsatomák gyűjtik össze és vezetik a Tiszába. A terület felszín alatti öntözéseit külön ismertetjük. II. Tisza-balparti terület A TVK területének Tisza-balparti részét négy egységben tárgyaljuk: TRK/1—1. Túr-menti öntözések TRK/1—2. Számos-menti öntözések TRK/1—4. Tisza-balparti öntözések TRK/1—5. Tisza-balparti mellékfolyásainak öntözései A terület jellemző természeti viszonyait az egész balparti területre egységesen jellemezzük. A domborzati viszonyok szempontjából a Sza- mosr—Kraszna—Túr vidéke egységes síknak tekintGazdasági mutatók Beruházás A terület megnevezése Főmű Belső bér. összesen Fajlagos Ft/ha Jövedelm. mutató millió forint 1. Tarpai fürt 6,60 13,50 20,10 12 200 0,72 2. Gulácsi fürt 10,00 23,00 33,00 13 200 0,75 3. Gergelyugronyai fürt 6,60 13,50 20,10 12 200 0,60 Szamos tork. felett: 23,20 50,00 73,20 12 620 — 4. Tiszaszalkai fürt 9,50 19,70 29,20 12 260 0,56 5. Lónyay fürt 6,40 10,80 17,20 10 750 0,49 Szamos tork. alatt 15,90 30,50 46,40 11 410 — TRK/1—3. összesen: 39,10 80,50 119,60 12 210 — hető, Olcsvaapátitól a 110,00 m Af-i szintről egyenletesen emelkedik, keleti irányban az ország határáig a 119,121 m Af-i szintre. Ezen a területen nagyobb felületi öntözésre alkalmas területek vannak, azonban itt is jelentős területeken alakítható ki az esőztető rendszer, mert ezen a területen is sok holt medrekkel szabdalt terület van. A tisza-balparti sáv domborzatilag már változékonyabb. A felső-szabolcsi terület a rakamazi 96— 97 m Af-i magasságról felemelkedik a 110—115 m Af-i magasságra. A Lónyay-csatorna vízrendszerének a domborzata az előbbinél még változatosabb. Itt a vencsellői 97 m Af-i szintről a Nyiri-főfolyások behálózzák a Nyirség 140—180 m Af-i homokbuckáit is. Ez utóbbi területeken döntően az esőztető öntözési mód alkalmazható, azért is, mert a talajok lazák és a Lónyay-csatorna vízrendszerében rendelkezésre álló igen kevés vízmennyiség is ezt kívánja meg. A Szamos—Kraszna—Túr—Tisza vidékének talajai e folyók öntésedből alakultak ki. Az altalajban csaknem mindenütt fekete agyagszdntet, illetőleg meszes rétegeket találunk, melyek a vízrendezés előtti mocsaras és vízjárta terület felszínét alkották. A világos, fakó sárgás, agyagos, vályogos feltalajok általában savanyúak, ennek ellenére jó vízgazdál156
