Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
csökkentése céljából itt szükség nincs, mert a levonulási idő a mai kiépítettség mellett sem több, mint a kritikus esővel párosult hóolvadás időtartama. A rendszerint késő teli és kora tavaszi (február—márciusi) hóolvadással egybeeső csapadékból származó nagyvizek levonulása gyors, azokat csak a csatornákba épült csőátereszek és esetleges rézsű- becsúszásokból származó feltöltődések csökkentik. A fejlesztés ebben a rendszerben elsősorban depó- niarendezésekre, esetleges vízhasznosítással egybekötött — vízvisszatartásra, a magassági vonalvezetés lépcsőzéssel történő egyenletesebbé és kiegyensúlyozottabbá tételéire, a fenék és rézsű állandósítására irányul. Rendezésre vár a Krasznába torkolló fő- és mellékvízfoiyások torkolati szakasza, melyek a Kraszna tartós kisvízéhez viszonyítva magas fenékszinttel történő csatlakozás miatt víz- mosásszerűen visszarágódtak. 1.312 Л belvízhasznosítás fejlesztésének szükségessége A Beregi rendszerben belvíztározási lehetőség nincsen. A régi Mitz-erek magasabb partvonulataik miatt nem alkalmasak befogadásra, azonfelül nagyrészt művelt területek. A belvizek hasznosabbá tétele különben is elsősorban a zárt, kötött táblák feltörése, talajjavítása (meszezés) és mélyszántása révén érvényesül, egyúttal mentesít is a károsulás- tói. A Tisza—Szamosközi belvízrendszerben a fentivel azonos módon érvényesül a belvizek hasznosítása. A tervezett szamossályi árapasztó csatornával együtt létesítendő a szamossályi Holt-Számos tározó, a becslés szerint 3,35 millió m3 belvizet tárol 72 kh-on és tart vissza Kisar, Fehérgyarmat térVajai 75 ha területtel és Rahodi 64 ha területtel és Székelyi 75 ha területtel és Császárszállási 50 ha területtel és Nagyszéktói 50 ha területtel és összesen: 314 ha területtel és A Kraszna-balparti vízrendszerben ez idő szerint tározásra alkalmas helyet nem ismerünk. 1.32 A BELVIZVËDEKEZÉS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A nagyüzemi szocialista mezőgazdasággal a majorok, utak, táblák fokozott vízmentesítéséről kell gondoskodni. A károsító belvízelöntések rövidebb idő alatt vezetendők le mind a koratavaszi, mind a tenyészideji vízjárások időszakában. Ezek a követelmények a belvízrendszerek korszerűsítésén kívül megkívánják a belvízvédekezés fejlesztését is, a hírközlés, ellenőrzés, őrszolgálat és elsősorban a szivattyúzási üzemelés fejlesztése terén. A Beregi vízrendszerben a belvízvédelmi telefon- hálózat kiépítése kívánatos. Szükségesek továbbá: csatomaőrházak, védelmi szertárak létesítése, a III—IV. rangú csatornák és megfelelő árofchálózat ségétől. A tározott belvízből, mintegy másfél millió m3 öntözésre hasznosítható, míg a felesleg halgazdasági hasznosításra alkalmas. A Szamos—Krasznaközi (Ecsedi-láp) belvízrendszer Cégény—Matolcsi Holt-Számos tározója eddigi gyakorlat szerint a Keleti-övcsatorna árvizeit tárolta csaknem teljes belvízvédelmi biztonsággal. Az az elképzelés, hogy a nagyecsedi szivattyútelep üzemelése helyett a Nagyvályási—Pusztalaki zsilipen át a Lápi-csatoma vizét is tározza, nem vihető keresztül, mert ez a megoldás a Lápi-csatoma megengedhető vízszintjét jóval túlhaladná. A Holt-Sza- mos, amelynek tározóképessége 240 ha-on 12 millió m3 — nagyvizeknél általában elégséges a Keleti- övcsatorna hozamának tározására. A Felső-Szabolcsi rendszerben a legjobb termőerejű és magas talajvízű lecsapolt területek nem jöhetnek gazdaságosan számításba tározás céljából. A Felső-Szabolcsi vízgyűjtőben a régi megszűnt tavak jöhetnének tározás céljából esetlegesen számításba, ugyanis ezek a helyek nagyobb belvízlevonulás időszakában több héten keresztül újra megtelnek, és általában csak közbenső szivattyúzással oldható meg víztelenítésük. A tavak víztároló képessége külön megvizsgálandó. A Nyírségi vízgyűjtőben távol a természetes vízfolyásoktól az erősen hullámos, homokos vidék víz- háztartásának megjavítása a nagyobb folyók vizeinek megfelelő helyen és időben történő tározását kívánja meg. Ez a kérdés a jövőben alapos tanulmányozást kíván, annál is inkább, mert ez a tájegység csőkutak telepítésére sem alkalmas. Tározás tekintetében szóba jöhető helyek a megszüntetett tavak helyén a következők: 1 007 000 m3 hasznos térfogattal 1 012 000 m3 hasznos térfogattal 750 000 m3 hasznos térfogattal 500 000 m3 hasznos térfogattal 400 000 m3 hasznos térfogattal 3 669 000 m3 hasznos térfogattal. kiépítése, az utóbbiak a vízgazdálkodási társulat kivitelezésében. A Tisza—Szamosközi belvízrendszerben a fejlesztési kívánalom megegyezik a Beregi vízgyűjtő-fejlesztés szükségleteivel. A tavaszi nagy vízjárás ugyanis még a szamossályi tározó üzembehelyezése után is elöntéseket fog okozni a Túr-főcsatorna alsó szakaszán Kisar—Fehérgyarmat térségében. Ezen felül fontos követelmény a nagyari Túr-ág megnyitása, a Petőfi zsilip megépítésével. A Szamos—Krasznaközi (Ecsedi-láp) belvízrendszerben a védelem fejlesztése érdekében szükségesek a III—IV. rendű csatornák és táblás árokhálózat kiépítésén kívül az Északi-csatorna öblözetében az olcsvai szivattyútelep felújításszerű bővítése, új gépekkel való ellátása. A Felső-Szabolcsi rendszerben az árokhálózat sűrítésén kívül őrházak, szertárak építése, a tiszaber- oeli szivattyútelep átépítése, a halásztanyai és ti127
