Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
átmetszés teljes költsége a partvédőművekkel együtt 7,1 millio forint. Sodorszám Megnevezés km í. Csengeri híd feletti mederrendezés 50,9—49,7 2. Rápolti mederrendezés 35,0—30,0 3. Kérsemjéni partb. 17,5—16,5 4. Panyolai mederrendezés 15,5—14,0 5. Gerebsei átmetsz. 5,0— 2,0 6. Szamostorok rendezés СО 0 1 о о Az előbbiekben tervbe vett munkálatok költsége az alábbi: Hossz fm Egységár 1000 Ft Építési költség millió Ft 600 1,7 1,0 4,200 1,7 7,1 300 1,7 0,5 1,500 1,7 2,6 1,500 — 7,1 1,000 1,7 1,7 A Szamos folyó szabályozásának fejlesztési költsége millió Ft. A folyó teljes szabályozási költsége 51,7 millió forint, melynek azonban az 1980 után végrehajtandó részét nem részletezzük. A Szamos folyó csatornázásáról csak mint igen távoli lehetőségről beszélhetünk. Erre még gazdaságilag nem érett meg a helyzet. Addig is azonban, míg Vásárosnaménynál a tiszai és Rápoltnál a tervezett szamosi duzzasztómű meg nem épül, az előbbiekben tárgyalt, és főképp jéglevonulás szempontjából szükséges művek feltétlenül kiépítendők, bár a vízlépcsők megépítésének idejéig a művek esetleg elavulnak, és újra kell azokat építeni, — természetesen — akkor már a duzzasztási szinthez alkalmazott méretekkel. C) A Túr Nagy vízi szabályozás A Túr folyó nagyvízi szabályozása az árvízvédelmi töltések kiépítésével, 12 átmetszés kiásásával, 11,5 km hosszú új, mesterséges mederszakasz megépítésével, és végül a torkolatnál egy bukómű létesítésével lényegében már befejezést nyert. Meder szabályozás A folyó jelenlegi állapotában biztosítja a víz, a hordalék és a jég levonulását, bár néhány híd környezetében a meder túlzott beágyazódása észlela tervidőszakban: 20,0 hető, és néhány esetben a levonuló nagyobb jég- mennyiség rövidebb ideig tartó megrekedésére is volt példa. A medernek egyes szakaszokon mutatkozó változásai, egyre inkább kialakuló kanyarulatai veszélyeztetik az árvízvédelmi töltéseket, azért ezeken a helyeken partvédőművek építése szükséges. A garbóid hármas kanyarulat két bal- és egy jobboldali kanyarulatból áll. A kanyarulatok tetőpontjai mindkét oldalon elérték az árvízvédelmi töltések láb vonalát, rögzítésük halaszthatatlan. Az oláhtanyai partnál a Túr kanyarulata túlfejlődött, és ma már az árvízvédelmi töltést veszélyezteti. A part rögzítése időszerű. A túrricsei erdő melletti kanyarulatok közül kettő a balparti, kettő a jobbparti töltés lábvonalánál szaggatja a partot. A partok bevédése szükséges. A sáricaszegi dűlőnél négy kifejlett kanyarulat van. Ezek közül kettőt már korábban rögzítettek. További két (egy jobb és egy bal) kanyarulat bevédése nem halasztható. A kanyarulatok bevédésére szolgáló szabályozási művek anyaga ugyanaz, mint a Tiszánál és a Szamosnál. Alkalmazásuk módja szintén hasonló, természetesen megfelelően csökkentett méretekkel. A művek magassági méreteinek megállapításánál a vízállás-tartósság adatain kívül a természet útmutatásait is figyelembe vesszük. Sorszám Megnevezés Sodorkm Hossza fm Egys. ár 1000 Ft Költség millió Ft ír Garbóiéi hármas kanyarulat bp 400 1,0 0,40 3 db mű 27,0—26,6 jp 2. Oláhtanyai pvmü 1 db mű 26,0—25,9 bp 150 1,0 0,15 3. Túrricsei pvmü 4 db mű 19,1—18,1 jp 500 1,0 0,50 '■'V’ bp 4. Sáricaszegi pvmüek 2 db mű 16,0—15,6 bp 250 1,0 0,25 ÍP A mederszabályozási művek költsége a Túron az 1961—1980. időszakban: 1,30 millió Ft. 112
