Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
Sorszám Megnevezés Sodorkm Hosszfm Egységár 1000 Ft/fm Építési költség millió Ft Szamostorok és Záhony között í. Révaranyos—gyürei szakasz 684,5—683,3 1200 3,4 4Д 2. Mezőladányi szakasz 668 —666 2000 3,5 7,0 3. Eperjeskei szakasz 654,5—653,2 1300 2,7 3,5 4. Szalókai szakasz 652 —649,7 2300 2,7 6,2 5. Zsurki (zsemjéni) szakasz 647,3—646,0 1300 ЗД 4,0 összesen: 24,8 Záhony és Dombrád között 6. Bezdédi szakasz 632,5—630,7 1000 3,8 3,8 Dombrád és Tokaj között 7. Pali ószögi szakasz 597,5—593,5 4000 3,4 13,6 Kisvízi szabályozás költsége összesen: 42,2 millió Ft. A kisvízi szabályozás meder fm-re eső egységára a tapasztalat szerint az illető szakaszon építhető partvédőmű egységárával azonos. A kisvízi meder- rendezés legáltalánosabban alkalmazott eszközei a sarkantyúk, vezető művek, iszapoló művek, rakatos rőziseművek, stb.; az esetek többségében a domború oldalon épült keresztirányú művekkel szemben, a homorú parton hosszabb-rövidebb partvédőművek építésére is szükség van. A 7. sorszám alatti gázlórendezés a folyó további elszélesedésének megakadályozásán kívül azért szükséges, mert itt a tiszalöki vízmű duzzasztásának határán a szükséges medermélység fenntartása a legfőbb feladat. Ennek érdekében mederszűkítést kell létesítenünk, amivel előmozdítjuk, hogy az árhullámok a lerakódó hordalékot könnyebben tovább viszik. Ezek mellett kotrási munkát is kell majd végezni, melynek költségei évenként megismétlődő kiadást jelentenek. Ma még nincs szükség kotrásra, de feltételezhető, hogy amilyen mértékben növekednek a hajózási igények, ugyanolyan mértékben jelentkezik a kotrás szükségessége is. Előreláthatólag szükség lesz időnkénti fenntartási kotrásra a Záhony—Dombrád közötti folyószakasz néhány gázlójában is. Meg kell említenünk, hogy Vásárosnamény—Tokaj között vannak még olyan szakaszok is, amelyek közel egyenesek, melyeken a jobb- vagy baloldali kanyarulat még nem alakult ki. Ezek a jellegtelen szakaszok ez idő szerint sem árvízi és jégievomu- lás, sem hajózás szempontjából nem képeznek akadályt, ezért gazdasági okokból műszaki beavatkozást nem javasolunk. Az ilyen szakaszok száma 7, hosszuk összesen 13 km. A Tiszabecs—Tokaj közötti Tisza-szakasz szabályozásának teljes fejlesztési költsége 248,5 millió Ft, melyből 1961—1980. között végzendő folyószabályozás fejlesztési költsége az alábbi: Meder j Kisvízi Atösszesen metszés szabályozás Tiszabecs—Szamostorok 27,9 — — 27,9 Szamostorok—Záhony 52,0 24,8 20,8 97,6 Záhony—Dombrád 35,2 3,8 — 39,0 Dombrád—Tokaj 42,9 13,6 — 56,5 158,0 42,2 20,8 221,0 Az 1980. utáni folyószabályozás fejlesztési munkálatok költségeit nem részletezzük, annak helye, összesített anyag- és költségszükséglete a mellékelt táblázatban található. B) Szamos Nagy vízi szabályozás A Szamos nagyvize Magyarország területén mindvégig töltések között folyik. A töltések a folyóval nagyjából párhuzamosan épültek, egymástól való távolságuk mintegy 400 m. Ez a kezdetben megfelelő állapot idők folyamán, a kanyarulatok kifejlődése és vándorlása következtében rosszabbodott. A töltések helyenként védelemre szorultak. Az emiatt eddig szükségessé váló partvédőműveket azonban már mind megépítették, úgyhogy nagyvízi mederszabályozási szempontból, illetőleg árvízi és jéglevonulási szempontból a véd- töltések vonal ozásának helyesbítésére tulajdonképpen szükség nincs. Mégis Panyolánál és Kérsem- jénnél szükség lenne a töltések áthelyezésére. Ezeken a helyeken a folyó a partvédelmi művek folytonos megrongálásával egyre jobban a töltések lábához húzódott úgy, hogy ma már a töltéseknek semmi előterük nincs, és vízfelőli rézsűjük síkja belemetsz: a mederbe. A község házai mindkét helyen az árvízvédelmi töltés mentett oldali lábáig 110
