Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
helyett kőburkolatot, a kővel terhelt rőzsepokróc helyett pedig 40 cm vastag kőszórást és 30 cm vastag parti kőterítést alkalmazunk. Ezek az építési módok kb. ugyanolyan költségesek, mint a kővel terhelt rőzsepokróc, azért a terv költségelése során csak egységesen, ez utóbbival fogunk számolni. Célunk, hogy a Tisza mederviszonyait vízvezetés és jéglevonulás szempontjából megjavítsuk, és hajózhatóvá tegyük Vásárosnaménytói Tokajig, mégpedig úgy, hogy a vízlépcsők építése nélkül is, pusztán a folyószabályozás fejlesztése útján 200— 400 tonnás uszályok Vásár osnamény tói Komoróig, lejjebb pedig 1000 tonnás uszályok is akadálytalanul közlekedhessenek. A Tisza hajózhatóvá tétele a belső forgalom szempontjából rendkívüli jelentőségű. Nem kétséges, hogy egész gazdasági fejlődésünket befolyásolni fogja. A Tokaj környéki útépítő kővel, a bod- rogkeresztúri épületkővel, a Sajó kavicsával bőségesen el lehetne látni a kőszegény Tisza-mentét, hogy egyéb, talán még fontosabb anyagok és termékek szállítási lehetőségét ne is említsük. A megye szempontjából külön nagy jelentősége volna a termékeny beregi résznek az ország gazdasági vérkeringésébe való erőteljesebb bekapcsolása. E területnek nincs vasútja. A mezőgazdasági termékek elszállítása ma teherautókon vagy szekereken történik 30—40 km távolságról. Nyilvánvaló, hogy a víziszállítás itt követelő szükségszerűség. Egyébként a Tisza mentén a Vásárosnamény és Záhony közötti szakasz egyike a legsűrűbben lakott területeiknek. Ezen a kb. 60 km-es szakaszon a folyó partja közelében a jobb parton 7 magyar és 4 szovjet, a balparton 13 magyar község él. A víziszállításnak tehát itt rendkívül nagy jövője lesz.. Ezért szükséges a Tiszát Vásárosnamónyig hajózhatóvá tenni. A hazai víziúthálózat további fejlesztéséhez kapcsolódva a Vásárosnamény—Tokaj közötti víziót egyúttal lehetővé tenné a Felső-Tiszavidéknek a nemzetközi víziúthálózatba való bekapcsolását is. Ebből a szempontból különös jelentősége lehet egy Záhony-környéki kikötő-átrakó csomópontnak, ahová Magyarország, a Szovjetunió és Csehszlovákia fontos vasútvonalai csatlakozhatnak. Az 1961—1980. között végrehajtandó középvízi mederszabályozás műveinek adatai az alábbiak: Ë Megnevezés Part Egys. ár Építési költség ‘8 i km fm mFt/fm millió Ft C/3 Tiszabecs-Szamostorkolat között (757,8—697,8 fk í. Tiszakóródi pvm. 741 —740,5 bp 500 2,8 1,4 2. Túr torkolata körüli pvmü 737,5—736 bp 1000 3,2 32, 3. Szatmárcsekei pvmü 734,3—733,2 bp 1000 3,2 32, 4. Tarpa „0” pvmü 731,5—729,5 bp 1300 4,2 4,2 5. Tarpa „IV.”pvmü 723,5—722 bp 1300 3,5 4,3 6. Kisari pvmü 718,5—717,5 bp 800 3,24 2,6 7. Kormányföldi pvmü 716,5—715,2 bp 1100 3,2 3,5 8. Jándi partbiztosítás 702 —700,8 jP 800 4,2 3,4 9. Olcsvaapáti Túr torkolata közötti pb. 700,8—699,8 bp 500 4,2 2Д összesen : 27,9 Szamostorok—Záhony között (697,8—636,8 fkm): 10. Bagiszegi pvmü 693,2—692,2 jp 800 3,4 2,7 11. Kisvarsányi pvmü 692,2—691 bp 1000 3,4 3,4 12. Szipatorok körüli pvmü 691,0—690,3 jp 700 3,4 2,4 13. Nagyvansányi pvmü 690,3—689,4 bp 900 3,4 3,1 14. Tiszaszalkai felső pvmü 689,4—688 jp 1200 3,4 4Д 15. Törökéri partbizt. 677,4—675,5 bp 1200 3,9 4,7 16. Rózsáskerti pvmü 666,5—665 jp 1400 3,51 4,9 17. Endespusztai pvmü 665,0'—664 bp 1800 3,5 2,8 18. Tiszaháti pvmü 664,0—662,6 jp 1000 3,5 3,5 19. Benki pvmü 662,6—661,0 bp 1500 2,7 4,1 20. Lónyay felső pvmü 661,0—660,1 jp 900 2,7 2,4 21. Eperjeskei pvmü 655,8—654,5 bp 1200 2,7 3,3 22. Tiszaszentmártoni pvmü 649,7—648,3 bp 1400 3,1 4,4 23. Zsurki pvmü > 644 —641,4 bp 2000 3,1 6,2 összesen : 52,0 108
