Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
sát és az árvíz levonulását befolyásoló hullámtéri erdőterületeket. 1. A Tisza Tokaj feletti szakaszán a nagyvízi szabályozást jelentő töltésvonalozás már említett okok miatt némi módosításra szorul. E kérdésnek részletezése azonban az árvízvédelemről szóló részbe tartozik, azért ott kerül tárgyalásira. Itt csak megemlítjük, hogy a csehszlovák határtól lefelé a Tisza-jobbparti töltésén Kenézlőig 11, Zsurktól lefelé a Tisza-balparti töltésén Vencsellőig 3, a Be- reg megyei részen a jobbparton 2, olyan hely van, ahol a töltésvonal helyesbítése szükséges. Külön meg kell említenünk a Vásárosnamény feletti szakaszon a folyó 717,8 km-nél lévő szűkületet. Kisar és Tivadar községek védelme érdekében az árvízvédelmi töltések a Tisza-parthoz nagyon közel kerültek, s így igen szűk hullámtér keletkezett. A jobb- és balparti gát egymástól való távolsága 385 m. Tovább rontott a helyzeten az, hogy a két község között egy szükséghíd épült, melyet később állandósítottak. Az áthidalás költségének csökkentése érdekében az amúgy is szűk hullámtérbe 160 m hosszú töltést építettek be az árvízi sodorvonalra merőlegesen, melyen a hídra vezető út nyert elhelyezést. Ez is tovább rontotta a lefolyási viszonyokat. A helyzet azonban javulni fog, amennyiben a második ötéves terv során ezen a helyen egy állandó jellegű híd épül, amikor is a 160 m-es hullámtér-szűkítés ártéri hidak építésével megszűnik. 2. A hullámtér növényzete jelentékeny mértékben befolyásolja az árhullámok alakulását, késlelteti azok levonulását, ezért a hullámtéri növényzetet a vizek járásának egyenletesebbé tételére használják fel. Ott, ahol kívánatos a víz gyors lefolyása, letarolják a hullámtéri erdőket és szabad parti sávokat képeznek ki. Ahol a víz késleltetésére van szükség, ott a parti erdőket és növényzetet meghagyják. Ennek az elvnek alkalmazásaként a Tokaj—Záhony közötti szakaszon meghagyjuk a hullámtéri növényzetet, mert ezáltal megakadályozzuk a Tokaj alatti egészen kisesésű mederszakaszon az árhullámok egymásrafutását. A Záhony—Számos-torok közötti szakaszon gyakori a jégtorlódás, ezért itt nem kívánatos a dús parti növényzet. Ezen a szakaszon szabad parti sávokat képezünk. A Számos-torok feletti szakaszon ismét az árvízlevonulás késleltetése kívánatos, azért itt is meg kell hagyni a parti növényzetet. A szabadon hagyandó parti sáv szélessége változó. Szűk hullámtéren szélesebb, a széles hullámtéren szűkebb, 350 és 1000 m között változik, átlagosan 490 m. A Számos-torok—Záhony közötti szakaszon szabadon hagyandó parti sáv költségkihatásainak számítását lásd: 2.21 „Hullámterek rendezése” alatt. Meder szabályozás A végrehajtandó szabályozási munkálatokat az előzőkben már ismertetett szempontok szerint irányozzuk elő. A Tiszabecs—Szamos torkolata közötti szakasz (757,8—697,8 fkm) Ezen a Borsa-torkolatig kavicsos medrű sebes vizű szakaszon hajózás csak akkor remélhető, amikor Vásárosnaményben megépül a tervezett duzzasztómű. Szükséges azonban addig is néhány helyen különböző okokból partvédőművet építeni. Tiszakóródnál a zsilip alatti kanyarulatot a múltban már rögzítették. A háború következtében elmaradt fenntartás hiánya miatt azonban a mű teljesen elpusztult. Ma a folyó, mivel itt van a hordalék-kúp széle — eddigi medrét kezdi feltölteni és ezért ezen a Borsa-torkolat környezetében kedvezőtlenül alakuló mederszakaszon rövidesen sürgős beavatkozás szükséges. A Borsa-torkolata alatt a folyó medre már egységesebb és beágyazottabb. Ezen a szakaszon jelenleg a medervándorlás és partszaggatás 8 helyen veszélyezteti az árvízvédelmi töltést, Ш. a meder elfajulása rontja a víz- és jéglevonulási viszonyokat. ; I I I ; j ,A csatornázott Túr-meder a 737 fikm-nél torkollik a Tiszába. A torkolat alatt és felett rövid partvédőművek épültek. Ezek ma is tűrhető állapotban vannak. Azonban a mű felett, de különösen alatta már mögéje kopott a part és a helyzet egyre rosszabbá válik. Szükséges tehát a teljes kanyarulat bevédése. A badalói közös magyar—szovjet pvmű feletti kanyarulatnál a balparton egy 1914. évben épült partvédőműnek a maradványai ma is láthatók, amelyek bizonyos mértékben mérsékelik még ma is a part kopását. Ennek az ún. szatmárcsekei kanyarulatnak rögzítése az árvízvédelmi töltés biztonsága és az alatta levő szovjet—magyar közös mű szempontjából is szükséges. A kisari híd védelmét szolgálja a balparti kisari partvédőmű. A mű több mint félszázad óta áll és védi Kisar községet. A II. 5 éves terv keretében újraépülő híd környezetében levő művet is újjá kell építeni. Kisar alatt van a balparton az ún. Kormányföldi kanyarulat, amelynek bevédése az árvízvédelmi töltés veszélyeztetése miatt már nagyon időszerű. A következő 5 kanyarulatból álló folyószakaszon 4 db jó állapotban lévő partvédőmű van. Az 5 kanyarulat közül a második az ún. „Tarpa 0” kanyarulat azonban bevédetlen és ezzel veszélyeztetve van az alatta levő művek épsége. A kanyarulat rögzítése sürgős. E szakasz alsó végéhez csatlakozik az ún. „Tarpa IV.” kanyarulat. Ez is rögzítetten, pedig az árvízvédelmi töltéshez igen közel van és azt veszélyezteti is. Rögzítése halaszthatatlan. Bevédendő kanyarulat a Jánd község határában levő az ún. kettős töltés alatti kanyarulat. Éppen ezért létesült itt a kettős töltés, mert már egy alkalommal beszakítással fenyegette a folyó. Ma a kanyarulat lejjebb húzódott ugyan, de a veszély fennáll. Bevédése szükséges. Végül ez alatt a mű alatt a balparton van az öreg Túr torkolata,. Bevédése az alatta lévő ez idő szerint még kifogástalan állapotban levő mű épsége miatt is szükséges. A Tiszának ezen a 60 km hosszú szakaszán a be14 13 TVK 105
