Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve II. kötet - mellékletek (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XVII. fejezet. Területi vízmérleg

Egész Tiszavölgy: 8—13. Területi Vízgazdálkodási Kerettervek

1980. ÉVI VÍZMÉRLEG — C) Országos jelentőségű vízfolyásod

Vizek

□eme

Folyó (szakasz)

uá

>

H

kilépő vízhozamok

Qm

belépő

vízhozamok

0,25|KQ

LQ M

Cm

1

2

3

4

5

6

7

8

29.

*3

átlag

j

Ti

sza I.

i:

30.

(ч

Szamos

13 —

—

—

—

31.

cn

a

Hármas-Körös

12 —

—

—

—

t,

32.

$

Maros

9 —

—

—

1 Maros nélkül.

2 A 2. mellékletben szereplő értékek helyesbítése után számított 1980. évi élővízigények.

3

Folyó

Augusztus

Szeptemberi

Az augusztusi hasznosítható készlet

Tiszának ; külföldön adott 1 lekötött

ország

Q85% I

KQ

Qaq% 1

KQ

része

Túr

2,3

1,2

1,1

1,0

—

_

_

Sz

amos

25,0

14,9

15,0

12,0

—

8,2

Románia

Kraszna

0,2

0,1

0,1

0,1

—

—

_

Bo

drog

6,5

4,4

4,6

4,3

—

2,0

Csehszl.

Sajó—H érnéd

1,32

6,2

6,6

5,2

13,1

3.1

Csehszl.

Eger

0,4

0,2

0,2

0,2

—

—

—

Zagyva

0,8

0,3

0,5

0,3

5,1

—

—

Hármas-Körös

7,8

1,8

5,2

1,8

—

3,9

—

összesen :

56,2

29,1

33,3

24,9

18,2

17,2

(A Tisza-rendszer nemzetközi megosztását a vlziTERV 12.924. sz. javaslatából vettük. L. még 5. és 14. alatt.)

12:XVII. 5. melléklet

I. vízkészlet ra3/s

belföldi

államközi

átkönyvelés

10 I 11

II. vízigények m1 2 4 5 6 7 8/s

III. vízmérleg1

—

—

—

—

— 0,75 —

— 0,2617 — 0,26 0,49

35

—

—

—

—

— 0,85 —

— — — — 0,85

0

—

—

—

—

— 0,01 —

— — — — 0,01

0

—

—

—

—

— 0,03 —

— — — — 0,03

0

4 A Tisza átad a Tiszalöki rendszernek

77,4 m3/s-ot és ez továbbad a Körösvölgynek 17,2 m3/s-ot.

5 Ebből 6,8 m3/s a Szovjetunió, 9,4 m3/s Jugoszlávia igénye.

6 A VlZITERV vizsgálata szerint (20%-os tűrés figyelembe vételével) mértékadó 1923. évi vízjárás, továbbá a tiszai I., II. és 1П. vízlépcsők medertározása, a Tiszafüred—kocsi tározó, a К. V. tározó I., ni. és IV. tava adatainak alapján, részletes hidrológiai számítással meghatározott érték.

7 A iszolnoki és a mezőhegyesi cukorgyár vízforgalma csak a szeptemberi mérlegben szerepel.

8 A Tunyogi Holt-Számos tározó hatása.

9 A nagy távlati fejlesztésre fenntartva.

10 Köröstarcsa alatt.

11 Sebes- és Kettős-Körösből.

12 A békésszentandrási vízlépcső medertározásá- nak a Hármas-Körös mentén hasznosítható része.

13 A rendszer tározóit a Tisza táró zott többletének számításánál vettük figyelembe (lásd 5. alatt).

44 Ebből 24,2 m3/s Románia, 8,о m3/s (a Tisza közvetítésével) Jugoszlávia vízigénye.

13 A Rákos—ambrózfalvi és a Királyhegyesi tározó hatása.

i7 A tényleges igény 0.35-szöröse.