Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
jára az egész területegységre vonatkozóan rendszeresen, minden évben készül talajvízállás előrejelzés, a már 1955-ben kidolgozott módszer szerint. A december közepén kiadott tájékoztató előrejelzés időelőnye 4—5 hónap, átlagos pontossága a csapadékviszonyoktól függően +30 cm. A február közepén kiadott módosított előrejelzés időelőnye 2—3 hónap, átlagos pontossága a csapadékviszonyoktól függően +15 cm. A 12. sz. területegységen jelenleg 6 dib talajvízészlelő kút megfigyelése alapján készül az előrejelzés. A tavaszi maximum ismerete különösen azokon a területeken fontos, ahol talajvízből származó bel- vizképződés veszélye áll fenn. Ezen a területegységen a terepet 1 m-nél jobban megközelítő tavaszi maximum csak egy-két elszigetelt, helyi jellegű folton fordul elő, ezért talajvízből származó jelentősebb tavaszi belvízképződés nem várható. A talajvízjárás jellemzőinek ismeretében, átlagos, vagy attól eltérő csapadékviszonyok feltételezésével egyéb előrejelzés is készíthető, mint például a talajvízállás előrejelzése más időpontokra, vagy a későbbiek során esetileg a talajvízkészlet változásának előrejelzése. Igény hiányában ezekre még nem került sor. 2.427 A talajvíz vegyi összetétele 2.4271 A TALAJVIZEK VEGYI ÖSSZETÉTELÉNEK Általános jellemzése A felszínalatti vizeket vegyi összetétel szempontjából ugyanolyan összetevők és mutatók szerint bíráljuk, mint a felszíni vizeket, azzal a különbséggel, hogy az oxigénháztartás összetevőiből csak az ö2 = fogyasztási éltéket vesszük figyelembe, mert a felszínalatti vizek oldott ö2 tartalma elenyészően csekély. (Lásd II. fej. 2.361.) 2.4272 A TALAJVIZEK KÉMIAI JELLEMZÉSE A VÍZ FELHASZNÁLÁSA SZEMPONTJÁBÓL A víz kommunális és ipari célokra való alkalmasságát keménység és szulfáttartalom szempontjából az alábbi táblázatok szemléltetik. Keménység: kategória nk° használhatóság I 0— 15 minden esetben alkalmas II 15— 25 minden esetben alkalmas III 25— 45 csak esetenként alkalmas IV 45— mindenre alkalmatlan kategória mg/liilt. használhatóság I 0— 60 so3 minden esetben alkalmas vagy 0— 72 SO4 II 60— 300 so3 minden esetben alkalmas vagy 72— 360 SÛ4 III 300—1000 so3 csak esetenként alkalmas vagy 360—1200 SO4 IV. 1000—2000 SO3 mindenre alkalmatlan vagy 1200—2400 SO4 V 2000— SO3 mindenre alkalmatlan vagy 2400'— SO4 Öntözés szempontjából alkalmatlan az a talajvíz, amelyben: a) nátrium, vagy nátrium-magnézium a domináns kation, bármilyen anion-variációval, vagy b) kalcium-magnézium és nátrium, vagy kalcium és nátrium a domináns kation, hidrdkarbonát- anion túlsúllyal. Beton és habarcs készítésére alkalmas az a víz, amelynek szulfáttartalma kisebb, mint 3000 mg/lit SO3 vagy 3600 mg/lit SO4 és1 pH értéke nem kisebb, mint 4,4. E feltételeknek talajvizeink általában megfelelnek.* Keménység szempontjából a területen megtaláljuk a 15—25 nk°, valamint a, 25—45 nk° közötti vizeket. Az ország szulfátban legdúsafob vizei Békéscsaba térségében találhatók. Ez az egyetlen terület, ahol a vizek iszulfáttartalma a 2000 mg/lit-t is erősen meghaladja. Típus szempontjából megtaláljuk a fcálcium-mag- nézium-hidrokarbonát jellegű vizek mellett a magas nátrium tartalmú és a nátrium-kaldum-hidro- karbonát tartalmú vizeket nagy összefüggő foltokban. Ennek a területnek a vizei magas sótartalmuk miatt öntözésre sok esetben nem alkalmasak. Egészségügyi szempontból a terület felerészén a vizek 30—40%-ban, a másik felerészén pedig 40— 50%-ban ihatatlanok. 2.428 Gyakorlati értékelés A 2.42 Talajvíz c. fejezetrészben a vízgazdálkodási gyakorlat számára összefoglaltuk a TVK-egy- ségünk talajvízkészletére vonatkozó mai ismereteinket. Ezek. már támpontul szolgálhatnak a tervezőnek talajvízkészletet fogyasztó vízhasználatok telepítéséhez, vagy legalábbis eligazítást adnak arra nézve, hogy ilyen igények jelentkezése esetén hol célszerű részletesebb feltárásokat végezni. A talajvízszinttel és a talajvízállással foglalkozó anyag ezenkívül a mezőgazdasági, a mély- és magasépítés számára is segítséget nyújthat. Mivel azonban a talaj-vízkészlet további terhelhetőségét nemcsak a természeti adottságok, hanem a jelenlegi igénybevételek is meghatározzák, a készlet számszerű számbavételét nem itt, hanem a XVII. „Területi Vízmérleg” c. fejezetben végezzük el. Ott nemcsak a TVK-egységünk egyes részein hasznosítható talájvízkészlet nagyságát határozzuk meg, hanem felhasználhatóság szerint, minőségi osztályokba is soroljuk. 2.43 KARSZTVÍZ A TVK-egység területén karsztvíz nincs. * Magyarország első vízadó rétegének keménységét és szulfáttartalmát ábrázolja a VITUKI „Magyarország vízkészlete IV. Minőségi számbavétel'. Felszín alatti vizék (Első vízadó réteg)” c. 1961-ben megjelent kiadványa. 83
