Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
d) A víz fenolftalein lúgossága szódában kifejezve mg/lit. e) A magnéz i u m-viszony szám, mely megadja, hogy az. összes oldott kalcium és magnézium sók hány egyenérték százaléka a magnéziumsó. f) Ha a víz kémiai javítást igényel, úgy a javítóanyagok mennyiségének kiszámításához megadandó a víziben lévő lúgossá váló sók mennyisége (szóda egyenérték). Az öntözővíz és talaj kölcsönhatását két alapvető csoportra bonthatjuk. Ezek: 1. Az öntözővíz közvetlen hatása a tala j tulajdonságaira, mely abban nyilvánul meg, hogy az öntözés, ill. az öntözővíz biztosítja a növény életéhez optimálisan szükséges vízmennyiséget. 2. Az öntözővíz közvetett hatása, azon fizikai, fizikakémiai, kémiai és biológiai folyamatokon keresztül nyilvánul meg, melyek az öntözés következtében fellépő levegő-, víz- és sóforgalom megváltozásának eredményéképpen hatnak, s melyek az együtttes hatás végső eredményeként átmenetileg vagy véglegesen a talaj termékenységét is befolyásolhatja, megváltoztathatja. Az öntözést befolyásoló talajtani tényezőik közül a következő főbb tényezőket kell kiemelni. 1. A talaj genetikus típusa. 2. A talaj mechanikai összetétele. 3. A vizet záró réteg jelenléte és felszíntől való távolsága. 4. A talaj vízszínt mélysége. 5. A talaj kicserélhető Na-donjaának mennyisége. 6. A talaj oldható sókészlete. 7. A talaj szódatartalima. Az előzőekben ismertetett öntözővíz minőségi követelmények közül az öntözővíz megengedhető maximális sótartalma alapvetően függ a talaj sófor- galmánaJk jellegétől, melyek a talaj mechanikai ösz- szetétele, a talajvízszint mélysége, a vizet záró réteg jelenléte és annak mélysége, valamint a talaj eredeti sótartalma szab meg. Az öntözővíz megengedhető maximális Na százalékánál figyelembe kell vennünk mind az előzőekben felsorolt tényezőket (mechanikai összetétel, talajvízszint mélység, vizet záró réteg) mind a szikesedé® mértékét kifejező kicserélhető Na ionok mélységét, az öntözővíz sókoncentrációját és az oldott sók kémiai összetételét, az anionok milyenségének megfelelően. A felsorolt tényezők és az öntözővíz megengedhető Na százaléka közötti összefüggést a 24. sz. ábra mutatja. Az ábrában közölt összefüggés j eleníti azt, hogy minél nagyobb valamely talaj kicserélhető Na tartalma, annál nagyobb lelhet az öntözővíz maximálisain megengedhető Na százaléka anélkül, hogy a szikesedés veszélye fennállna. Hasonlóképpen mutatja az ábra azt is, hogy nem szikes talajok esetében annál kisebb az öntözővíz megengedhető Na százaléka, minél nagyobb a víz összes oldott sótartalma. Nem megfelelő kémiai összetételű öntözővíz esetén bizonyos körülmények között lehetőség nyílik az öntözővizek javítására. A javításnak két módja ismeretes jelenleg: a) A kis sótartalmú, de sok sót és esetleg szódát is tartalmazó vizek javítása közvetlenül az öntözendő táblára való adagolás előtt kémiai javítóanyaggal (gipsszel vagy más kalciumtartalmú anyaggal). b) A nagy sótartalmú vizek javítása, hígítással, azaz kis sótartalmú alacsony Na százalékú víz megfelelő arányban való keverésével. Ez utóbbi eljárás főleg kétéltű csatornák, holtágak vizének javítására alkalmas. A fenti tényezőket fígyelemibevéve, az öntözővizek felhasználhatóságának a táblázatban foglalt csoportosítását alkalmazhatjuk: (lásd 25. sz. táblázat). lelmagyaraiQt ------HC03---------HC03 S0i---------HC03 Cl SO^ ------HC03--------HCOjSO^ ---------HC03 Cl SO^ 24 . ábra. Az öntözővíz sófconcenitráfeiója és Na %-a nem szilkies és szikes talaj esetén 72
