Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

A területi párolgás átlagos havi értékei (1), a 20 évenként várható maximális (2) és minimális (3) eltérésekkel mm-ben 9. táblázat I. 11. Ili. ív. 1 V. VI. ! VII. VIII. 1 IX. 1 Y 1 X­XI. XII. Tenyész­időszak (1) 7 9 22 48 85 92 91 70 50 26 13 7 436 (2) +7 +7 + 15 +42 +30 +25 +19 + 11 +48 + 11 +11 +7 (3) —7 —7 —13 —28 —37 —73 —77 —69 —47 — 9 — 9 —5 10. táblázat 4 Átlag os abszolút páratartalom g/m J-ben Túrkeve (1901—30) I. II. 111. IV. V. VI. VII. VIII. IX. 1 X. j XI. XII. évi 3,5 3,8 4,9 6,5 9,1 n,6 12,3 11,8 10,4 7,4 5,4 4,3 7,6 11. táblázat Átlagos relatív páratartalom %-ban Szeged (1901—50) >■ 1 II. 1 ni. 1 IV. 1 v- 1 VI. VII. vin. 1 IX. X. XI. 1 XII. Évi 83 79 73 66 64 62 58 59 65 73 82 84 71 12. táblázat A naponta 14 órakor észlelt relatív páratartalom havi középértékei (1) és minimumai (2) %-ban Túrkeve (1901—40) I. 1 П­1 Hl­1 IV­1 v­VI. VII. VIII. IX. 1 x 1 XI. XII. (1) 83 76 61 53 52 53 50 53 54 64 76 85 (2) 45 32 11 14 21 17 17 14 24 16 39 43 2.26 A LEVEGŐ PÄRATARTALMA 2.261 Abszolút páratartalom Az abszolút páratartalom havi átlagos értékei a napi adatok alapján országos viszonylatban sem mutatnak 10%-nál nagyobb eltéréseket. Területün­ket így jól jellemezhetjük a Túrkeve 30 éves adat­sorából számított átlagértékekkel (10. táblázat). 2.262 Relatív páratartalom A relatív páratartalom havi átlagos értékei csak a nyári hónapokban mutatnak kisebb különb­ségeket területünkön. így a területünkhöz hasonló helyzetű Szeged állomás 50 éves átlagadatai jó tá­jékoztatást nyújtanak (11. táblázat). A naponta 14 órakor észlelt relatív páratarta­lom évi középértékei területünkön délről észak felé haladva 1—2%-os növekedést mutatnak. Év­századunk egyik legszárazabb napján, 1930 július 4-én a 14 órakor észlelt relatív páratartalom itt 15—20% között volt, mely érték nyugatról kelet felé haladva növekedett. A relatív páratartalom havi átlagos és minimális értékeit jól jellemezhet­jük a közeli Túrkeve 40 éves átlagaival (12. táb­lázat). A levegő nedvesség-viszonyainak ismerete a a páraigényes növények termesztésénél, öntözési, tározási, tógazdasági vízpótlás-normák megállapí­tásánál, stfo. fontos. 2.27 CSAPADÉK 2.271 Átlagos és szélsőséges értékek Az évi átlagos csapadék összegek izohiétái (melye­ket a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat'' с. 1 : 500 000 méret­arányú térképen rajzoltunk meg) mutatják, hogy területünk legnagyobb részének átlagos évi csapa­dék-összegei az 500—550 mm tartományba esnek: területünk tehát az ország csapadékban legszegé­nyebb vidékei közé tartozik. Nyugati szögletében, a Hármas-Körös torkolata vidékén még 500 mm alá is csökken ez az összeg, viszont a keleti ország­határ menti sáv és Békéscsaba környékének átla­gos csapadékösszegei valamivel meghaladják az 550 mm-t. A tény észidőszak átlagos csapadékösszege (16. ábra) 350 mm, területi megoszlása jól megfelel az évi összegek megoszlásának. A terület általános csapadékviszonyainak, jellem­zésére a 13. táblázatban havonként és nevezetes időszakonként, gyakoriság szerint közöljük Oros­háza adatait. 52

Next

/
Thumbnails
Contents