Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

vízdíj ellenében kap a magyar fél a román területi felfogó csatornából minimálisain 700 lit/s vízmeny- nyiséget az Inándi csatornán. Ugyancsak a Felfogóból kapják vízdíj ellenében az Ugrai halastavak is a táp- és frissítő vizet, meg­töltésre 1,3 m3/s, frissítésre pedig 0,12 m3/sec, telel­tetek táplálására 0,2 m3/sec mennyiségben. A határt képező és metsző vízfolyások, csatornák a Körös­vidéken az alábbiak: Folyók: Sebesy Fekete-, Fehér-Körös 3 db Csatornák: Halomréti, Bottyán, Ugrai tápcsatorna, Toprongyos, Inándi, Korhány, Kölesér, ösiréti, Gyepes, Kopolya, Bamód-pusztai, Pél-Gyulai 12 db A körösvidéki 10 éves intenzív vízügyi kapcsolat a szomszédos Romániával kialakított e térségre nézve bizonyos bevált gyakorlatot, felszínre hozta a felek kölcsönös érdekeit, de a problémákat telje­sen nem oldotta meg . 2.216 Körösvidéki területi vízmérleg A vizek kártételei elleni védekezés kérdéseinek megoldása nyomán a vízigények gazdaságos és ma­radéktalan kielégítésének igénye lép előtérbe. A Körösvidék vízkészlete területileg kedvezőtlen eloszlású, amit még fokoz az a tény, hogy felszíni vízkészletét a területi belvizek kivételével — a szomszédos Román Népköztársaság területéről kapja. A területen a népgazdasági ágak arányos fejlődé­sének biztosítása érdekében ismerni kel a termé­szetes, a lekötött és szabad vízkészleteket, illetve hiányokat, vagyis vízmérleget kell készíteni. A múlt és jelien állapotra nézve a vízmérleg egyik oldala a vízkészletnek feltárására irányuló munka, a másik oldala a vízhasználatok állapotfelvétele. A terület vízkészletét kizárólag a Körösök víz­hozama képviseli, amelyeknek alapkészletét — ro­mán vízhasználatokra tekintettel — 50%-ban álla­pítottuk meg. Az. országos jelentőségű Hármas-Kö­rös alapkészlete e szerint 1960. augusztusban 3,9 m3/s, szeptemberben 2.6 m3/s. (Ehhez járul a Ke­leti Főcsatornán érkező augusztusi 9,2 m3/s tiszai vízpótlás.) A Kettős-Körös alapkészlete 2,1 m3/s, illetve 1,2 m3/s, a Sebes-Körösé ugyanennyi. A terület vízkészletét adó folyók vizének minő­sége „A”, mindenre alkalmas. A Hármas-Körösből 9,9 m3/s vizet igényelnek, ennek 99%-át az öntözés, 1%-át a halászat hasz­nálja fel. A Kettős-Körös készletét 3,5 m3/s terheli (87% öntözési, 13%-ban ipari igény) végül a Sebes-Kö­rösét 1,3 m3/s, (76% öntözési, 22% halászati és 2% ipari.) A Kettős-Körös mértékadó augusztusi mérlege passzív (170% elvi kihasználtság) — itt a tervezett tározókból kell a vízhozamokat pótolni — a Hár­mas- és Sebes-Körösöké egyensúlyban van (100%- os kihasználtság). A jelenlegi vízmérleg szerint tehát a Körösvidé- ken a felszíni vízkészlet terhére fejlesztés nem irá­nyozható elő. A Körösvidék talajvízkészlete igen szegény, 0,5 m3/s megoszlása is egyenlőtlen minőségileg, csak ipari és halászati célra alkalmas. A talajvízkészle- tet döntően öntözésre kampányszerűen használják átlagosan 4% kihasználtság mellett. A jelentéktelen talajvízkészlet komolyabb fejlesz­tést nem tesz lehetővé. A meglevő 0,48 m3/s sza­bad készletet a természetesen fejlődő helyi igények kielégítésére kell fenntartani. A rétegvízkészlet közepes, 3,0 m3/s, az igény meglehetősen alacsony, 2% túlnyomórészt ipari cé­lokra igénybe véve. Kitermelése nehéz és gazda­ságtalan, komolyabb fejlesztés nem javasolható. A hévízkészlet 3,6 m3/s, kihasználtsága mind­össze 1,1%. Az eddig feltárt hévíz-hozam 63 lit/s, teljesen felihasználva ebből 59%, főleg tisztasági- strand és gyógyfürdő céljaira. A termálvízkésziet mai ismeretink szerint a Kö­rösvidéken nem pótlódó készlet. A fogyasztás fokozása a vízadó rétegek korábbi kimerülését okozza. Üjabb hévízmennyiség kiter­melését csak körültekintő megfontolás után szabad eszközölni. A vízmérleg szemszögéből a területi fejlesztési lehetőség: a) az 1960. évi vízmérleg szerint elsősorban a helyi természetes fejlődésnek kellene lehetőséget biztosítani, b) a fejlesztéshez főleg mélységi vízkészletek áll­nak rendelkezésre, de a kedvezőtlen beszerzési le­hetőség miatt gyakorlatilag ezekre sem célszerű fejlesztést előirányozni. Az 1980. évi vízkészlet számbavétele ugyancsak a Körösök hozama 50%-ának figyelembe vételével történt, tekintettel a más területről áthozott, tárolt és felhasználandó vízmennyiségre 50 753 lit/s ugyanekkor az összes vízigény 50 498 lit/s, tehát a vízkészlet elvi kihasználtsága 100%. A talajvíz- és rétegvízkészleteket változatlanul az 1960. évi állapotnak megfelelően értékelve, a vízhasználatok számbavétele után ezen készletek elvi kihasználtsága 44, illetőleg 60%-os. A nagytávlati vízmérleg a TVK területére pasz- szívnak mutatkozik, további fejlesztés a területen csak újabb tározás vagy vízátvezetés útján lehet­séges. 2.217 A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok 1. Vízügyi szervezetek a területen A Körösvidéken elsőként az 1800-as évek elején a nagyváradi kerületi helytartótanács mellett műkö­dő vízépítési osztály vette kezébe a vízrendezés kér­dését. Majd 1851—1881. évek között hat ármente­sítő társulat alakult, végül a gyulai Folyam- nagy­váradi Kultúrmérnöki Hivatal irányították 1919-ig a vízügyek menetét. Az első világháború befejezése után, a nagy­váradi helyébe a hódmezővásárhelyi Kultúrmérnö­ki Hivatal lépett. Az Ármentesítő társulatoknak 1948-ban történt államosítása után a gyulai Árvíz- védelmi és Folyószabályozási, valamint a hódmező­vásárhelyi Belvízvédelmi és Kultúrmérnöki Hiva­tal létesült a területen. 316

Next

/
Thumbnails
Contents