Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
A kikötők és rakodók létesítésének megvalósítására 1980 után kerül sor. A további fejlesztés érdekében a vízlépcsők tervezett helyein feltárási, kutatási munkákat kell végrehajtani. 2.211 Víztározás és annak többcélú hasznosítása A Körösvidéken a nagyarányú folyószabályozási munkák következtében keletkezett holt-medreknek tarozás! célokra való felihasználása korán megindult, éspedig a belvízvédekezés vonalán, majd kapcsolódott külterjes halászati hasznosítással. A 10 hasznosítható holtmederág 300 ha vízfelülettel mintegy 4.5 millió m3 tározó kapacitású. A Körösök csatornázásával kapcsolatosan épült bökényi és békésszentandrási vízlépcsők következtében létesült bögék tározóképessége 12, illetve 20, összesen 32 millió m3. A természetes érvonulatokban és belvízi csatornákban mintegy 369 km hosszban becslésszerűen 6.5 millió m3 víz tározható. Tározómedence 1960-ig csak Begécsen épült bel- víztározási céllal, 8 millió m3 tarozására. Ennek komplex használatára terv készült, halastóvá történő átalakítása a közeljövőben megtörténik. Az át- alakítás után az öntözés céljaira, tározható belvíztér csupán 3 millió m3 lesz. A Körösök csatornázásának folytatásával a Kettős-Körös 117 fkm-nél Békésnél és a Sebes-Körös 13.5 fkm-nél Körösladánynál létesülő vízlépcsők által teremtett 87,00 m és 87,40 m A. f. szintű me- dertározások összesen. 4 000 000 m3-rel növelik a Körösvidéken tárolható vízmennyiséget. E két m edertár ozás on kívül a Kettős-Körös mindkét partján a dobozi és dánfoki tározók létesülnek 450, Ш. 540 ha területen, 9 ill. 11 millió m3 tározó- térrel, 87,00 m Orsz. tározási színt mellett. A Sebes- Körös balpartján létesül a fancsikai tározó 92,50 m A. f. tározással 400 ha területen 8 millió m3 kapacitással. A körösladányi tározó a Sebes-Körös balpartján létesül 88,00 m tározási szinttel, 760 ha területen 15.5 millió m3 tároló kapacitással, végül: A kígyósi tározó a kígyósi legelőn létesül 88,00 m A. f. tározási szinttel, 675 ha területen, 15 millió m3 víz tározására. A tervezett, ismertetett tározók öiSszes kapacitása, a medertározást is beleszámítva 65,5 millió m3, ami öntözési idényre vetítve, kerken 5 m3/sec vízmeny- nyiségnek felel meg, fcb. 11 00 ha öntözésére elegendő. A síkvidéki tározók beruházási költsége 128,85 millió Ft, ami 2 Ft/m3 fajlagos létesítési költséget jelent. A távolabbi fejlesztés érdekében fel keli tárni a Körös vidék mindazon területeit, melyek víztározás céljaira, még tekintetbe jöhetnek. 2.212 Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása A Körösvidéken mintegy 21 db olyan mélyfúrású kút van., amelyek vizének hőmérséklete azokat a hévizek kategóriájába sorolja. A feltárt hévizek általában városok, községek területén vannak, hasznosításuk így előnyös. A Körösvidék hévízkészlete 600—1900 m mélységű rétegekre vonatkoztatva 38 400 m3/nap, amiből a jelenlegi kitermelés 12 567 m3/nap. A kutak hasznosítható vízhozama az a mennyiség, ami a felszín közelében szabadkifolyassal kivehető. A hévizek 'hasznosításánál az ivóvízellátás és a melegvízellátás jöhetnek szóba. Az első hasznosítás közkutakként, jórészt azonban közületi vízművekbe kapcsolódva történik, míg a kutak melegvize strandfürdők és tisztasági fürdők üzemelésénél hasznosíthatók. Általában lehetőség van még arra is, hotgy a kút körüli közintézmények, lakások melegvíz-szükségletét időszakos, főleg téli időben kielégítsék. Fürdőkben! felhasználásra tervezett kutak: 1. Békés, Asztalos u. 42 C° hőfokú 356 m3/nap felh. 2. Sarkad 35 C° hőfokú 79 m3/nap felh. 3. Murony 35 C° hőfokú 112 m3/nap felh. 4. Szarvas 43 C° hőfokú 2736 m3/nap felh. 5. Békésszentandrás 42 C° hőfokú 1237 m3/nap felh. 6. Kondoros 37 C° hőfokú 691 m3/nap felh. 7. Köröstarcsa 23 C° hőfokú 238 m3/nap felh. Összesen: 5449 m3/nap felh. A felhasználás révén, számított szénmegtakarítás a területen összesen 19 867 tonna,/év értékű. Ivóvízellátás céljaira összesen 21 kút vonható be, 4737 vonalán azok a kutak jöhetnek számításba, melyek vizének hőfoka 45 C°-nál nagyobb. Ezek a Gyula I., Békéscsaba, Gyoma, Nagyszénás és Mezőberény. Felhasználásuk fűtés, melegvízellátás, strandfürdők vízellátása, esetleg mezőgazdasági hasznosítás (melegházak). A felhasználás révén a területen, újabb 24 860 to/év szénmennyiség takarítható meg. A fejlesztés érdekében kutatási, feltárási és észlelési tervet kell kidolgozni és végrehajtani. 2.213 Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem A természetes vízfolyások nyújtotta üdülési, fürdési és sportlehetőségek kihasználása a Körösvidé- ken, alig 50 éves múltra, tekint vissza, a természet- védelem gondolata és ténye pedig egészen újkeletű. Békéscsaba és Gyula városok területén, az Élővíz mentén létesültek először strandfürdők. A Körösvidék foiyói bővelkednek olyan, partszakaszokban, amelyek fürdésre alkalmasaik: Fekete-Körösön 5 helyen összesen 11 km hosszban Kettős-Körösön 7 helyen, összesen. 19 km hosszban Sebes-Körösön 4 helyen összesen, 13 km hosszban Hármas-Körösön 14 helyen összesen 48 km hosszban Összesen: 30 helyen 91 km hosszban nyűik alkalom a természetes vízfolyásban fürdőzésre. E helyek kihasználása azonban csak szórványos, mert a mederszabályozásök eredményeként, az ár- vízvédelmi szempontokra, tekintettel az új folyó- medemyomvonalakat lakott helységektől lehetőleg távol vezették. A vízisportágak közül egyedül a horgászat fejlődött ki. A Fekete-, Kettős-, Sebes- és Hármas-Körösökön igen sok kedvelt horgászhely van, hat horgásztanya is létesült, összesen 200 férőhellyel. 314
