Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
XIX. FEJEZET Á vízgazdálkodás és népgazdasági ágak kölcsönhatása Összefoglalás í. a vízgazdálkodás és a népgazda sági Agak kölcsönhatása A feldolgozás során három időszakot különböz- tétünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1961-től 1980-ig terjed, és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és lenem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. ID BEVEZETÉS A Körösvidék vízgazdálkodásának múltját tekintve, világosan körvonalazódik az a harmonikus kölcsönhatási, ami a terület mindenkori népgazdasági célkitűzéseinek végrehajtásánál a vízgazdálkodással kapcsolatosan fennállott. A kimondottan mezőgazdasági jellegű területen főtörekvés a múltban az volt, hogy a szabályozatlan vizek által birtokba vett és elmocsarasodott termő- területeket mindenekelőtt visszahódítsák a vizektől, a visszaszerzett földeket a. vizek további kártételeitől megóvj ák és végül a mezőgazdasági termelés biztonságát növeljék. Szívósan és következetesen hajtották végre ennek érdekében több mint fél évszázadon keresztül a folyószabályozás, árvízvédelem és belvízelvezetés nehéz és költséges munkáit, melynek eredménye a Körösvidék termőtalajának a biztonsága és használhatósága lett. Ez a tény a mezőgazdasági termelés' belterjesebbé tételének kívánalmát vonta maga után. A Körösvidék jelenlegi vízgazdálkodási állapotának feltárása és a jövőbeni 'fejlesztésének megtervezése során rögzítést nyert, hogy a területen az ipar minimális fejlettségű, annak nagyobbarányú fejlesztése nem célszerű és ennek a tervezett fejlesztése is csak mezőgazdasági jellegű ipar legyen, a területen termelt nyersanyag feldolgozására. Megállapítást nyert, hogy a szocialista jellegű belterjes mezőgazdaság vízigénye a területen már meghaladja a Körösvidék felszíni vízkészletének hasznosítható mennyiségét. A lakosság növekvő igénye a jó vízzel való ellátás iránt, a víz-adta üdülési lehetőségek kihasználására, a vízisportok megteremtésére nézve új kívánalmakat állítottak a vízgazdálkodással szemben. Feltárni egyrészt a mélységi vizeket a vízellátás érdekében, tárolni a felszíni vizeket a területen, a mezőgazdasági termelés javára, Ez volt a feladata ennek a kerettervnek, amely a Körösvidéken 20 éves távlatra biztosítja a vízkészletek és vízfelhasználás közti egyensúlyt. 1.2 A népgazdasági ágak és a vízgazdálkodás kölcsönhatása A következőkben a népgazdasági ágazati rendszer számjelrendszerének sorrendjében ismertetjük azokat az összefüggéseket, kölcsönhatásokat, melyek a 12. sz. TVK területen meglevő, illetve fejlesztésre kerülő népgazdasági ágazatok és a vízgazdálkodás között fennállnak. Természetesen csak azokról az ágazatokról történik említés, melyek a 12. sz. TVK szempontjából jelentősek. A megállapítások az 1960. XII. 31. kiindulási állapotra, illetve az ahhoz képest előirányzott fejlesztésre vonatkoznak. A) IPAR Az ipar frissvíz-igénye országosan jelenleg 4,9 millió m3/nap. Ennek legnagyobb részét — 65 %-át — a villamosenergia-ipar fogyasztja, 16%-ot a vaskohászat, 5,3 %-ot a cukoripar, 2,4 %-ot a textilipar, a többi iparág együttvéve 11,3%-ot használ fel, amiből a konzervipar mindössze 0,9%-kal részesedik. A Körösvidéken a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság 16 db jelentősebb — vagyis 100 m3/nap feletti — vízigényű ipari üzemet tárt fel, összesen, 55 377 m3/nap, 641 lit/s frissvíz-igénnyel. Ezek szerint a Körösvidék jelenlegi ipari vízfelhasználása az országos felhasználás 1,13%-át teszi ki. A területi 20 éves távlati iparfejlesztés vízigénye újabb 49 770 m3/nap, ami további 565 lit/s állandó vízigénynek felel meg. A különböző iparágak és intézmények kapcsolatát a vízgazdálkodással röviden az alábbiak ismertetik. 39 12 TVK 305
