Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
járműveivel bonyolítja le, de a járműpark kisebb fejlesztést igényel. A munkások elszállásolására nem rendelkeznek kellő számú lakókocsikkal. A külső munkáik idényjellegűek, a téli időszakban csak belső műhelymunkák folynak. 1960-ban a gyulai VÍZIG 26,02 millió Ft értékű építési munkát végzett. Ezen belül 250 000 m3 kézi, 379 000 m3 gépi földmunka, 914 m8 helyszíni beton, 72 m3 előregyártott beton és 4500 m3 kőmunka készült el. Fenti mennyiségekben a beruházáson kívül a felújítási és fenntartási munkák, valamint az idegen megrendelőknek készített munkák is benne vannak. A beruházási munka mintegy 10%-ra tehető. A kivitelezési munkákra, tömegüknél fogva a föld, a beton -és a kőmunkák jellemzők. A 20 éves terv keretén belül, szakágazati bontásban az alábbi beruházási munkákat kell elvégezni 1000 m3-ben. (2. táblázat.) 2. táblázat összesen Földmunka ebből Betonmunka ebből Kőmunka úszókotrós kézi összesen előregyárt. Árvédelem 3 818 518 Folyószabályozás 1 874 1810 22 — — 60 Belvízrendezés 2 440 610 10 1,5 ____ Ön tözés 2 870 — 122 2,8 17 Halászat 2 420 — 8,7 — 13 Ivó- és ip. vízellátás 930 418 20 — — Komm, és ip. csat. 985 395 85 — — Víztározás 1750 — 7,3 — 10,2 összesen: 17 087 1 810 1 963 253 4,3 100,2 A munkák elég egyenletes eloszlást mutatnak az egyes szakágazatok között. Az összes földmunkának mintegy 11,5%-a kézi földmunka. Az előirányzott előregyártott beton gyakorlatilag nulla (1,7%), törekedni kell arra, hogy az előregyártott elemek használata, elérje a 20—25%-ot. Annak megállapítása, hogy fenti munkamennyiségből mennyit végezhet el a VÍZIG és mennyit kell elvégeznie a VIZÉP-nek vagy más vállalatnak, még részletesebb vizsgálatot igényel. A) A gépesítés műszaki fejlesztése Annak érdekében, hogy az 1960-ban még 40%-ot képviselt kézi földmunkát átlag 11,5 %-ra lehessen lecsökkenteni és az előirányzott termelésr-növeke- dést végre lehessen hajtani, elsősorban a munkák gépesítését kell növelni, új és korszerű gépeket kell beállítani és ezeknek az eddigieknél jóval magasabb munkaóra kihasználására kell törekedni. Földmunkáknál a leggyakoribb géplánc a szárazkotróval való kiemelés és dömperrel vagy teherautóval való szállítás. Ennél gazdaságosabb a szkré- permunka, de csak 300—400 m, illetve nagy szkré- pereknél 500—600 m szállítási távolságig. Ilyen távolságig, ha szárazban végzendő munkáról van szó, ki kell kapcsolni a kotrómunkát. Nagyobb távolságig is gazdaságos lehet a szkrépermunka, ha a lassú lánctalpas vontató helyett gyorsan mozgó, 4 kerék meghajtású gumikerekes vontatóra térünk át. Erre a célra megfelelőnek látszanak a közelmúltban kihozott magyar gyártmányú D4K-70 és D4K-90 típusú vontatók, melyeiknek vonóereje nagyobb mint a megfelelő lánctalpas traktoroknak és sebessége két- szer akkora. Nagytömegű rézsűrendezésre célszerű lenne import útján beszerezni 250 LE-s dózereket, melyekkel ez az eddig rendezetlen kérdés, megnyugtató módon, kerülne megoldásra. További műszaki fejlesztési kérdés a hidromechar- nizációs munka és szállítás bevezetése és ahol csak lehetséges, szélesebb körben való alkalmazása. Erre annál is inkább lehetőség van, mert közbenső átemelő szivattyúállással a csövön, való szállítás hosz- szát kétszeresére lehet emelni. Meg kell oldani a nem előregyártható ún. kismű- tárgyak építésének kisgépesítesét. Megoldatlan kérdés még a kistömegű földmunkák gépesítése. Erre a célra olyan sokcélú munkagépet kell szerkeszteni, mely többféle feladat elvégzésére alkalmas és a munkahelyek egyéb gépesítési igényeit is ki tudja elégíteni. Alapgépként szóba jöhet a gumikerekes -kis traktor, különféle munkaeszközökkel. Végül rá kell mutatni arra, hogy a földmunkák korszerű tömörítő gépei a különféle1 nagyságú vibró- hengerek és vibrólámpák. Rá kell térni ezek beszerzésére és használatára. a) Földmunkagépek A 20 éves terv előírt beruházási földmunkáinak elvégzéséhez a 3. táblázatban feltüntetett gépparkfejlesztést kell biztosítani (átlagos darabszám). 298
