Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
ÉM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTI) és az ÉM. Mélyépítési Tervező Iroda (MÉLYÉPTERV) végezte el, egyéb áttervező iroda bevonásával. A vízügyi igazgatóságok a területeiken lévő létesítmények fenntartásának és felújításának, valamint kisebb jelentőségű és közvetlenül általuk, illetve megbízásuk alapján kivitelezett munkák terveit készítették el. Így az igazgatóságok készítették a folyószabályozási terveket, az árvízvédelem fejlesztési és a belvízgazdálkodás terveit, kisebb jelentőségű öntözőtelepek, halastavak stb. terveit. A távlati tervezés ebben az időben csak a Vízügyi Tervező Irodában (VIZITERV) folyt, de az igazgatóságok az adatgyűjtés munkájával megkezdték a távlati tervek alapadatainak megállapítását is. A távlati tervek alapadatainak egyeztetése a területen a vízügyi igazgatóságok feladata volt. Megállapítható tehát, hogy az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítések megindulásakor a vízgazdálkodás műszaki tervezése kétszintű volt. A felső szinten a Vízügyi Tervező Iroda készítette a vízgazdálkodás komplex terveit, valamint az országos vízgazdálkodás távlati terveit, míg a vízügyi igazgatóságok tervezési osztályai alsó szinten a területen szükséges fenntartási, felújítási munkákhoz szükséges tervezést, az igazgatóságok éves beruházásaihoz szükséges tervek egy részét és a mező- gazdasági vízépítés megrendeléses munkáinak zömét készítették él, amennyiben a megfelelő tervezési munkaerő is rendelkezésükre állt. Ezenkívül egyes igazgatóságok területén megkezdődött — a megalakult vízgazdálkodási társulatok működéséhez szükséges — a társulat által végzett tervezési munka. A társulatok által végzett tervezési munkát a vízügyi igazgatóságok irányították, az így készült terveket építési jóváhagyással látták el. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben tervezett vízgazdálkodás fejlesztése1 szükségessé teszi, hogy a műszaki tervezés jelenlegi kétszintű (egyes VÍZIG-eknél már háromszintű) szervezeti rendszere fejlődjön és az rövidesen három, illetve négy- szitű legyen. Ezért a következő szervezeti felépítés megvalósítására kell törekedni. Létre kell hozni a Vízügyi Tervező Iroda megfelelő fejlesztésével a Budapesten működő központi tervező vállalatot, a szükséges számú irodákkal. Előreláthatólag két középszintű tervező vállalatot kell szervezni a vízgazdálkodási főfeladatok figyelembevételével, egyet a Tisza-vidéken, egyet pedig a Dunántúlon. A két középszintű tervező vállalat szervezése mellett a TVK-ban megállapított vízgazdálkodási egységeknek megfelelően a vízügyi igazgatóságok tervezési osztályait is tovább kell fejleszteni. A Budapesten működő központi tervező irodák végeznék az országos jelentőségű komplex vízgazdálkodási tervezési munkát, egyes fontosabb területre a vízellátás regionális tervezését, nagyvárosok és ipartelepek vízellátási és szennyvízelvezetési, valamint ezekkel összefüggő szennyvíztisztítási tervezést. A Tiszavidéki Középszintű Tervező Vállalat volna hivatva elsősorban a Tisza völgyében létesítendő — a Tisza komplex vízgazdálkodási terv alapjaira támaszkodó — öntözésfejlesztés és belvízgazdálkodás tervezése, a szükséges főcsatornák, öntözési fürtök, telepek, nagy halastavak, valamint a törpevízművek és kisebb helyi szennyvíz tisztítótelepek tervezésére. A Dunántúli Középszintű Tervező Vállalat végezné elsősorban — a terület földrajzi jellegéből eredően — a dunántúli kisvízfolyások és azok vízgyűjtőterülete rendezésének regionális tervezési munkáját, a nagy területekre kiterjedő öntözésfejlesztést és a belvízgazdálkodás-fejlesztés tervezését, valamint fent, már a Tiszavidéki Tervező Vállalatnál ismertetett tervezési munkákat. Az egyes TVK-к területén működő vízügyi igazgatóságok tervezési osztályainak profilját a terület, a vízgazdálkodás jellegének megfelelően kell kialakítani. Így az egyes TVK területen működő tervezési osztályok szerkezetében és felépítésében lényeges eltérések lesznek. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben tervezett ivó- és ipari vízellátás, valamint szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás fejlesztésének, a belső- ségi vízrendezés tervezési munkájában messzemenően igénybe kell venni az ÉM. és a tanácsok fennhatósága alatt álló tervező irodákat, illetve azok szaktervező osztályait. Elsősorban arra kell törekedni, hogy az ivóvízellátás tervezési munkáját teljes egészében minél előbb a vízügyi tervező szervek végezzék. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben a 20 éves tervidőszakban a vízgazdálkodás fejlesztésének megvalósításához szükséges tervezés költsége becslésen alapuló közelítő számítások alapján, mintegy 5,5 milliárd Ft nagyságú. A 20 éves fejlesztési terv megvalósításához az alábbi tervezési költség, illetve tervezői létszám szükségessége lép fel. A tervezői létszám magába foglalja a fejlesztésnél fellépő egyéb adminisztratív létszámot is. Az 1.. táblázat alapján megállapítható, hogy a 20 éves fejlesztési tervhez a Vízügyi Főigazgatóság fennhatósága alá tartozó tervező szerveknél összesen kereken mintegy 3,4 milliárd Ft értékű tervezési munkát kell elvégezni. Ez a 3,4 milliárd Ft értékű tervezési munka a 20 éves vízgazdálkodási fejlesztési terv megvalósításához szükséges 5,5 milliárd Ft tervezési munkának, mintegy 60—65 %-a. így tehát a fennmaradó mintegy 2,1 milliárd Ft-os tervezési munkát — az összes tervezésnek mintegy 35—40%-át — az ÉM, a megyei tanácsok, valamint más minisztériumok és szervek fennhatósága alá tartozó tervező vállalatoknak kell elvégezni. összefoglalóan tehát a fentieket: a vízgazdálkodás 20 éves fejlesztési tervének megvalósításához a műszaki tervezés nagyfokú fejlesztése szükséges. Ez a műszaki tervezés fejlesztése elsősorban a budapesti Központi Tervező Vállalat fejlesztését teszi szükségessé (a VIZITERV fejlesztése) úgy, hogy a 20 éves tervidőszak alatt összesen kereken mintegy 1,5 milliárd Ft tervezési munka elvégzésére legyen alkalmas. Másodsorban két középszintű tervező vállalatot kell létesíteni, továbbá a vízügyi igazgatóságok 296
