Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XVII. fejezet. Területi vízmérleg

mérlegét be lehessen illeszteni az összefüggő vízrajzi egységet képező Tiszavölgy vízgazdálkodásába, tájékoztatásul a 12:XVII. 5. mellékletben mutatjuk a Tisza vízrendszeréhez tartozó országos jelentőségű vízfolyások 1980. évi összesített vízmérlegét.

A vízmérleg eredményeit a „Vízmérleg a felszíni vizekre 1980. évi állapot”, „Vízmérleg a talaj- és partiszűrésű vizekre 1980. évi állapot” és az „ösz- szefoglaló vízmérleg, 1980. évi állapot” c. 1:500 000 méretarányú térképek szemléltetik.

2.32 A VÍZKÉSZLET 1980-BAN

2.321 Felszíni vízkészlet

Területünk felszíni vízkészlete csaknem teljes egészében külföldi eredetű, a felszíni vizekkel való gazdálkodás tehát itt különösen érzékeny a külföldi beavatkozásokra. Vízmérlegünket — egyéb adat hiányában — arra a meglehetősen bizonytalan feltevésre építjük, hogy 1980-ig jelentősebb külföldi beavatkozás nem várható. Feltevésünket alátámasztja, hogy a területünk felszíni készletét adó két nagy folyóra, a Kettős-Körösre és a Sebes-Körösre vonatkozó magyar—román vízügyi tárgyalások irányzata éppen az, hogy a Romániában megvalósuló, a magyar vízkészletgazdálkodást is érzékenyen érintő öntözés-fejlesztéseket a vízrajzilag lejjebb fekvő Maros folyó mellé koncentrálják, hogy ezáltal a vízrajzilaig feljebb lévő vízfolyások (köztük terület- tünk folyói) számunkra különösen értékes készlete a további terheléstől a lehetőséghez képest mentesüljön.

Az 1960. évi fiktív vízkészlethez viszonyítva a következő készletmódosító tényezőkkel számoltunk:

a) A felszíni vizek augusztusi mérlegében, a tervbevett nagyarányú öntözőfejlesztések vízigényének kielégítése érdekében,, a Hármas-Körös (tehát közvetve a Keleti Főcsatorna, ill. a Tisza) terhére, a Kettős-Körös javára 1,4 m3/s vízkészletet átkönyveltünk. Feltételeztük tehát, hogy ez a pótlandó vízmennyiség a Tisza-rendszer összes mértékadó készletének elosztásánál a Kettős-Körös menti öntözések rendelkezésére áll s a tervezett békési duzzasztónál a békésszentandrási bogéból szivattyúzható lesz. Hasonlóképpen a Sebes-Körös javára mintegy 0,5 m3/s-ot könyveltünk át a Keleti-főcsatorna terhére. Ezt az átkönyvelést elsősorban az tette szükségessé, ihogy a Berettyóból 1960-ban kapott vízmennyiség nagy részét (felszabaduló élővíz

1960. évi vízfölösleg) a tervidőszak végén már a 11. sz. TVK-egység területén igénybeveszik.

b) Tározási többletként augusztus hónapban a XII. fejezet szerint a létesítendő öntözővíztározók (meder- és síkvidéki tározók) hasznos tározótere és az öntözési idény időtartama (IV. 15-től IX. 15-ig, összesen öt hónap) hányadosaként kapott, tehát (a mérlegben szereplő összes többi értékhez hasonlóan) folyamatos vízsugárban kifejezett többletet számoltuk el. A Kettős-Körös völgyében a kígyósi, dobozi és dánfoki tározók, továbbá a békési duzzasztómű összesen 37,5 millió m3 hasznos tározó- térrel 2,88 m3/s, a Sebes-Körös rendszerében a kö- rösladányi, begécsi és fancsikai tározók, továbbá a

körösladányi duzzasztómű összesen 27,5 millió ms hasznos tározó térrel 2,12 m3/s vízpótlást biztosít. A Hármas-Körös völgyében a jelenlegin túlmenő meder- vagy egyéb tározást nem irányoz elő a kerete terv.

c) Az 1960 és 1980 között létesítendő ipari víz- használatok — felszíni és részben felszín alatti eredetű — szenny- és használt vizeinek összege mintegy 0,65 m3/s, amely szinte teljes egészében a Kettős-Körös vízkészletét növeli.

d) Az 1960-ban mederben hagyandó minimális élővíznek 1980-ig felszabaduló részeként a havi KQ-ok 75 %-a és 25 %-a közti különbséget számoltuk el.

Az a)—d) alatti tényezők eredő jekép pen a Kettős- és Sebes-Körös hasznosítható vízkészlete augusztusban összesen 8,3 m3/s-mal növekedett.

2.322 Felszín alatti vízkészlet

A felszín alatti vízkészlet természetszerűen gyakorlatilag változatlan, ill. lehetséges megváltozásának mértéke (pl. a talajvízkincsnek a kiterjesztett öntözés következtében várható szaporodása) feltétlenül elhanyagolható az e készletféleségek becslésében rejlő bizonytalanság mellett. A talajvízkészletnél — a minőségi feltárás helyesbítése alapján — jelentéktelen minőségi átkönyvelést végeztünk.

2.33 A VÍZFELHASZNÁLÁS 1980-BAN

a) Az ivóvízigény a terv szerint elenyésző részben a Hármas-Körös készletét, túlnyomórészt a réteg- vízkészletet terheli. A kerettervben kb. 270 lit/s — zömmel Békéscsaba térségében jelentkező — ivóvízigényt talajvízből kívántak kielégíteni. Mivel sem megfelélő minőségű ,sem megfelelő mennyiségű talajvízkészlet nem áll rendelkezésre, ezzel a vízi,génnyel a megfelelő hidrogeológiai tájegység- készletet terheltük.

b) Az ipar vízigénye 1980-ban területünkön ösz- szesen 1,0 m3/s-ot tesz ki. Ebből mintegy 0,8 m3/s a felszíni vizeket terheli. Viszonylag jelentős még a terület rétegvízkészletének (0,9 m3/s) és talajvíz- készletének (0,03 m3/s) ipari terhelése.

c) Az 1980. évi vízigények között is az öntözési vízigény dominál, mely az 1960. évi igényekhez képest, több mint háromszorosára (10,3 m3/s-ra) nő. Ez az igényféleség — természetszerűen — továbbra is a felszíni vizek (folyók) mellé koncentrálódik: a fejlesztés súlypontja a Sebes- és Kettős-Körösre esik, míg a 20 éves tervidőszakban a Hármas-Körösre támaszkodó öntözéseket csak kismértékben — mintegy 10%-kal — fejlesztik. Az öntözővízr-igé- nyek jelentéktelen mértékben (0,2 m3/s), a talajvízkészletet is terhelik. Megjegyezzük, hogy a felszín alatti vízkészletet — talajvízkészletet — fogyasztó öntözési, tehát idényjellegű vízigényeket, a jelenlegi vízmérleghez hasonlóan, 0,35-tel redukáltuk, ily módon figyelembevéve a felszín alatti víztartók tározó-kiegyenlítő hatását is.

d) 1980-ra a halászati vízigény is jelentősen megnövekedik ugyan (1,90 m3/s), ennek zöme azonban a Hármas-Körös (vízpótléissal kiegészített) készletét

286