Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
2.222 Az ivóvízfelhasználás A területen jelentős Ivóvízellátó mű nem üzemel. 2.223 Az ipari vízfelhasználás Az üzemi vízhasználatokat az iparvállalatok 1958. évi jelentései alapján vettük figyelembe. A nagy- fogyasztó ipartelepek vízfelhasználási adatait helyszíni ellenőrzés alapján az 1960. évi tényleges- maximális vízhasználatokra módosították. Az ivóvízminőségű technológiai vizet igénylő élelmiszeripari üzemek ellátása rétegvizekből megoldott. A különösebb minőségi igényt nem támasztó ipartelepek közül jelentős a Sarkadi Cukorgyár vízkivétele a Kettős-Körösből (450 lit/s). 2.224 Mezőgazdasági vízfelhasználás A vízhasználatok vízigényét a víznormák figyelembevételével állapították meg. A számbavétel szempontjait illetően a következőket kell megjegyeznünk : a) mezőgazdasági vízigényekkel szeptemberben már nem számoltunk; a csurgalékvizeket elhanyagoltuk. b) Az öntözés augusztusi bruttó vízigényét — az esőszerű öntözés kivételével — úgy állapítottuk meg, hogy a júliusi (maximális) nettó vízigény 90 %-át vettük, majd 20% veszteséget hozzáadtunk: 1. táblázat Növénycsoport Augusztusi bruttó vízigény, lit/s. ha (öntözési mód) j Tiszavölgyben Rizs 1,42 Szántó 0,52 Kert 0,55 Legelő, rét, egyéb 0,43 * * ** *** Esőszerű 0,19 * A barázdás és a sávos-csörgedeztető öntözés vízigényeinek számtani közepe. ** A csörgedeztető-árasztó öntözés normája. *** Az esőszerűen öntözött szántóföldi kapás- és takarmánykultúra, valamint a zöldségkertészet júliusi nettó vízigényének átlaga. c) A tógazdasági vízpótlás értékét 0,26 lit/s-ra vettük fel. d) A felszínalatti készeitekre támaszkodó mezőgazdasági igényeket — mivel az évnek csak kb. 1/3-án keresztül jelentkeznek — 0,35-tel redukáltuk. A TVK-egység határai között terül el a békés- szentandrásd duzzasztóműre támaszkodó öntöző- rendszer, mely a Hármas-Körös vízhozamából 9,7 m3/s vízmennyiséget hasznosít. Ezenkívül az öntözéshez 4 m3/s, a halastavaknál 0,3 m3/s vízmennyiséget vesznek igénybe, túlnyomórészt felszíni vizekből. Felszínalatti vízkészletet csak öntözési célokra emelnek ki, ennek legnagyobb része talajvíz (11/a, 52 lit/s). Az öntözött területek megoszlása kultúrák és a vízbeszerzés eredete szerint: 2. táblázat Megnevezés HármasKörösből I Egyéb víz- ! 1 készletekből Összesen % ha Rizs 5 910 1 600 7 510 45 Szántó 1 450' 360 1 810 11 Kert 210 340 550 3 Rét, legelő 410 2 060 2 470 15 Esőszem 1 940 2 500 4 440 26 összesen : 9 920 6 860 16 780 100 Az öntözött területek kiterjedése igen jelentős. Az öntözések közel fele rizstermesztési célt szolgál, ami fokozott vízigénnyel lép fel. Az öntözött terület negyedrészén már a leghatékonyabb esőztető berendezések is kiépültek. Ezeken kívül a szántó-, valamint a rét- és legelő öntözések kiterjedtek, az öntözéses kertgazdálkodás a vidék külterjes jellegű mezőgazdaságának megfelelően szűk körre, elsősorban a városokat ellátó zöld-övezetekre szorítkozik. A tógazdaságokat elenyésző mértékben a kis helyi vízfolyások vize táplálja: a Kettős-Körösből (20 lit/s), a SebesHKörösből (275 lit/s), valamint a Hármas-Körösből (87 lit/s) e célra hasznosított vízmennyiségek már jelentősebbek. A mintegy 1400 ha területű halastavak tápvízutánpótlása alig volt kielégíthető. 2.23 VÍZMÉRLEG 1960-BAN 2.231 Vízmérleg a felszíni vizekre A 12. sz. TVK-terület természetes felszíni vízkészletét kizárólag a Körösök vízhozama képviseli. Alapkészletüket — a román vízhasználatokra való tekintettel — a tényleges vízhozam 50%-ában állapítottuk meg. Az országos jelentőségű Hármas- Körös alapkészlete ilymódon augusztusban 3,9 m3/ s-ra, szeptemberben 2,6 m3/s-ra adódott, amelyhez a Keleti Főcsatornán keresztül érkező (az augusztusi készlethez) mintegy 9,2 m3/s-nyi tiszai vízpótlás is járul.) A Kettős Körös alapkészlete 2,1 m3/s, illetve 1,2 m3/s, a területünk és a szomszédos, 11. sz. Tiszántúli TVK határát képező — s kisebb rés/Zr- ben ottani vízhasználatokkal igénybevett — Sebes- Körösé ugyanannyi. „Területi” vízkészlet — némi elenyésző mennyiségű visszavezetett víztől eltekintve — gyakorlatilag nincs. A terület vízkészletét adó folyók vizének minősége „A”, mindenre alkalmas. A terület vízkészlete — a Tiszától kapott vízpót282
