Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Körösvidék természeti adottságai, földrajzi fekvése, népgazdasági lehetőségei, regionális kapcsolatai, vízrajzi és közlekedési hálózatának alakulása következtében a szocialista nagyüzemi mező- gazdasági fejlesztés irányában halad. Ipari fejlődése alig számottevő, mert a területen csak az élelmiszeripar és bizonyos fokig a könnyűipar részére vannak meg a feltételek. A jelen keretterv minden vízhasználattal kapcsolatos fejezetében visszatérő figyelmeztetésként jelentkezik a megállapítás, hogy a terület vízkészlete, — főleg annak időbeli elosztása — lehetetlenné teszi azon népgazdasági ágak fejlesztését, amelyeknek vízigénye számottevő. Elsősorban tehát a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, de ipari és szanitáris szempontokból, a jövő üdülési igényeire is tekintettel, gondoskodni kell a folyók tavaszi nagyvizei egyrészének tározásáról, medertározás és főleg síkvidéki tározók létesítésével. A tervben ismertetett medertározás (kettő), és hat síkvidéki tározással 65 millió m3 víz tározása valósul meg 2 825 ha mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területen. A tarozás — beleértve az újonnan létesülő meder- tározásokat is — költsége 137 millió forint, ami 1 m3 víz tározására vonatkoztatva 2,1 Ft/m3 fajlagos beruházást jelent. A tározók — öntözési oélon kívüli ismertetett komplex használatát is tekintve — a mutatók szerint gazdaságos beruházások. Megvalósulásuk által kiegyensúlyozódik a terület távlati vízmérlege és a kitűzött mezőgazdasági fejlesztés sikerét biztosítja. Nagyban emelni fogja a tározók létesítése a területen a vízisportok fejlődését, nemkülönben az üdülés lehetőségét. Nagymértékben csökenti a tározás lehetősége az idegen vízgyűjtőkről történő vízkészlet átvezetésének mérvét is. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Mindenek előtt fel kell tárni a kiszemelt területeket, részletes domborzati, talajtani és talajmechanikai adottságaikat illetően. Alapos vizsgálatot kell végezni arra nézve, hogy a tározók területének kiesése által okozott tafcarmánybázist hol lehet és kell öntözött réteken keresztül megnövelve visszaadni. Tanulmányozni kell a kijelölt komplex használatok olyan irányú koordinálását, hogy a többirányú használat semmiben se zavarja az öntözés mindenkori vízigényeinek kielégítését. Végül a távolabbi fejlesztés érdekében fel kell tárni a Körösvidék mindazon területeit, melyek víztározás céljára még tekintetbe jöhetnek.
