Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
2. A kikötővel szemben a jobbparton épült ki a békési téli kikötő. Megépítésénél?; célja a körösi hajózásban résztvevő s késő ősszel a Körösökben rekedt hajók számára téli menedékhely biztosítása, valamint a Körösök szabályozását ellátó folyamos szolgálat hajóparkjának megfelelő elhelyezése, te- leltetése, valamint hajójavítási lehetőségek megteremtése volt. A téli kikötő, amely 1945—48. években épült, íves vonalozással kialakított 14 m fenékszélességű, 150 m hosszú hozzávezető csatornából és 75X22 m = 1650 m2 alapterületű telelő medencéből áll. A vízmélység — 2 m a békési „0” vízszint alatt. A medencét rakodó-töltés, valamint a maximális árvízszint fölé kiépített platóval bíró feltöltés határolja, melyek rézsűit partvédőmű biztosítja. A hozzávezető csatorna és medence rézsűben kiképzett oldalait lábazati kőszórás, kőburkolat és rőzseterítés védi kimosás ellen. Van 30 m széles, 20%-os emelkedésű hajókihúzó sójapálya, a parton 'kisebb javítóműhely (40 m2), 10X60X4,4 m alapterületű raktárhelyiség, 5X4 m méretű üzemanyagraktár hozzávezető hordógurító- val, 2 db 5—5 m3-es üzemanyagkút, továbbá munkás-ebédlő, öltöző és irodahelyiség, 52 m2 összalap- területtel. A hozzávezető csatorna déli oldalán 84,60 m Orsz. platómagassággal a -f- 280 cm vízállásig való rakodások lebonyolítására 464 m2 alapterületű rakterűiét szolgál. A téli 'kikötőhöz, valamint az említett rafcterülethez a Békés-vésztői műúttól ki- ágazóan kövezett út vezet. 3. A hajózható Körösök további szakaszain már csak kijelölt ún. szabadkikötők vannak Békés— Mezőberény — Köröstarcsa — Gyoma — Endrőd — Szarvas — Öcsöd — Kunszentmárton és Szelevény községek, valamint Mezőtúr város, határában. A szaibadkikötők néhány jellemző adatát a 3. sz. melléklet tartalmazza. Forgalmi adatok: A kikötők forgalmi adataival kapcsolatban sok közölnivaló nincs. A békési kikötőt és téli hajó- menhelyet megépítésük óta kereskedelmi hajó eddig még egyízben sem kereste fel, annak ellenére, hogy a Békésszentandrásá Duzzasztómű megépítésével, továbbá a gabonatárház, valamint az ehhez csatlakozó út- és vasúthálózat megvalósításával a hajózás műszaki feltételei adva voltak. A gabonatárház rakodóhídja és gabonacsúszdája sem volt még eddig üzemben. A békési kikötőt egyedül a gyulai VÍZIG használja kőszállítási (tárolás, rakodás) célokra. A télikikötőt is csak a vízügyi szolgálat hasznosítja, mert elhelyezést és biztos védelmet talál saját hajóparkja számára, továbbá mert van hol elvégeznie vízijárműveinek és munkaeszközeinek házilagos karbantartását, felújítását. A téli menhely megépítése előtti időben a gyulai hivatal hajói év- ről-évre károkat szenvedtek a jégzajlástól, így pl. 1940. évben csaknem teljesen elpusztult a körösi hajópark. A télikikötőben jelenleg a gyulai VÍZIG 33 járműve nyer elhelyezést. A medence különben eredetileg 2 db 1000 tonnás uszályra lett méretez^ ve s így is épült ki. A kijelölt szaibadkikötők forgalmi adatait a 3'. sz. melléklet tünteti fel. Kereskedelmi hajózással kapcsolatban csupán az öcsödi, kúnszentmártoni és a szelvényei rakodón volt némi forgalom (átlagosan évi 6000 tonna cukorrépa és kender). Árvizek hatása, hordalékmozgás A levonuló árvizek — tekintettel a télikikötő kedvező elhelyezésiére — nem jelentenek különösebb veszélyt a vízijárművek számára, de magára a kikötőre, illetve annak létesítményeire sem. Az árvizek hatása csupán annyiban érvényesül, hogy az erősen hordalékos árhullámok feliszapolják a téli- kikötő medencéjét — különösen a hozzávezető csatorna bejáratát — amit időnként a —200 cm fenékmélységig kotorni kell. A hordaléklerakódás következtében a békési kikötő előtti mederszakasz is fel- iszapalódik, úgyhogy időnként itt is; kotrás szükséges. A kikötők és rakodók egyéb jellemző adatait a csatolt 2.42 Táblázat (3. sz. melléklet) tünteti fel. 1.3 Viziutak és kikötők fejlesztésének szükségessége I. Viziutak Víziúthálózatunk fejlesztése komplexen szorosan összefügg a nagy ütemben beindult öntözéses gazdálkodással, ipari üzemek vízigényeinek kielégítésével, vízerőhasznosítással. A Békésszentandrási és Tiszaiak! Duzzasztóművek is elsősorban az. öntözések érdekében létesültek. A második ötéves terv végére beinduló Tisza II. vízlépcső elsődlegesen ugyancsak öntözési célt fog szolgálni. Az öntözés fejlődésével a vízkészletek rohamosan fogynak, az öntözővizet tehát lehetőség szerint a gravitációs vízkiemelés lehetőségének megteremtése mellett tározással kell biztosítani. Kormányzatunk felismerve ennek jelentőségét, a nagy ütemben fejlődő mezőgazdaságunknál és iparunknál a mindinkább égetően jelentkező vízigények 'kielégítésére programba vette folyóinkon a vizeknek csatornázás útján való tározását. Mivel pedig az út- és vasút is elérkezett szállítóképességének felső határához, így azok tehermentesítésére, nem kevésbé pedig a víziszállítás olcsó volta folytán a népgazdaság számára jelentkező rendkívül nagy előnyökre való tekintettel méginkább időszerűvé vált víziúthálózatunk jobb kihasználásának, valamint komolyabb méretű fejlesztésének szükségessége. A folyók csatornázásával egyidejűleg tehát gondoskodni kell megfelelő méretű hajózsilipek kiépítéséről is. A komplexen jelentkező feladatra való tekintettel a hajózást elősegítő létesítmények építésének gazdaságosságát tehát ebből a szemszögből kell vizsgálni. A Körösök völgyében is szükség van a víziúthálózat fejlesztésére s erre a lehetőségek megvannak. A romániai nagyarányú öntözések miatt a Körösök egyébként is kevés nyári kisvízhozama további csökkenésével kell számolni, s ezért a vizek tározását a Körösök csatornázásának további fejlesztésével kell biztosítani. így a Kettős-Körösön, Békésen, 28 12 TVK 217
