Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

lamint a vidék sűrűn lakott volta is. Minthogy a Körösök szabályozása ellenére sem sikerült a fo­lyamatos hajózás számára szükséges feltételeket biztosítani — az árvizek levonulása, az esések növe­lésével ( mederátvágások) meggyorsult, a középvi­zek rövid ideig tartottak, a huzamossá vált kisvizek idején pedig a hajózáshoz szükséges vízmélység nem volt elegendő — 1902-ben elhatározták a Kö­rösöknek csatornázás útján való hajózhatóvá té­telét. 1904—1906 években a Hármas-Körös torkolati szakaszán az 5,3 fkm-nél megépült a Bökényi Duz­zasztómű és Hajózsilip. Az első világháború után az 1937—42 években elkészült a második — Békés- szentandrási Vízlépcső is, majd 1943-ban a Horto­bágy—Berettyó főcsatorna torkolata közelében a mezőtúri árvízkapu. A Békésszentandrási Duz­zasztómű és Hajózsilip megvalósítását a hajózási igény mellett nagymértékben elősegítette a körösi öntözési program (25 000 kát. hold terület öntözése) előtérbehelyezése. A megépült művek hatására hajózhatóvá vált a Hármas-Körös végig, a Kettős-Körös pedig Bé­késig, összesen 117 km hosszban, a Sebes-Körös Kö- rösladányig 10 km, a, Hortobágy—Berettyó főcsa­torna pedig a torkolattól Túrkevéig 20 km hosszban. A Sebes-Körös említett szakaszának nagyrésze évek során a folyó lerakodott homokos hordaléka következtében jelentős mértékben feliszapolódott, s mivel folyamatos kotrás nem történt, ott hajózni ez idő szerint nem lehet. A Hortobágy—Berettyó főcsatorna is jelenleg csak a mezőtúri közúti hídig (7 km) hajózható. Jellemző duzzasztást, illetve hajózási vízszintek, hajózási mélységek, víziutak jelenlegi állapota, gázlós szakaszok: A) Mesterséges víziutak 1. A Békésszentandrásd Duzzasztómű fölött a Kettős-Körös, illetve Hármas-Körös összesen 67 km hosszú szakaszán a maximális duzzasztás! vízszint, amit az öntözések érdekében kell tartani 83,01 m Orsz. Ez a szint — vízszintes duzzasztás! görbét tételezve fel — Békésen -j- 122 cm-es vízállást, Gyomán + 367 cm-es, a békésszentandrási felső vízmércén pedig -j- 520 cm-es vízállást jelent. A békésszentandrásd hajózsilip hasznos mérete 85X12 felső küszöbmagassága 77,36 m Orsz. (— 45 cm), a „0” vízmagasság a duzzasztónál 77,81 m Orsz. Békésen pedig 81,79 m Orsz. A hajóút hossza 67 km, hasznos szélessége 40 m, a legkisebb kanyarulati sugár 250 m. Vízmélység max. duzzasztásnál 3,0 m, hajózási duzz. szintnél 2Д m. Hajóvonat összeállítása Lefelé: egy géphajó -{- max. két egymás mellé után kötött uszály. Az együttes hosszúság azonban 175 m-nél több nem lehet, a megengedett max. szé­lesség 10 m. Lefelé: egy géphajó -j- max., két egymás mellé kötött uszály. A hajóvonat megengedett maximális hosszúsága 110 m, szélessége pedig 16 m. A duzzasztási idény kezdete általában április 1., befejezése pedig október 20. Korábban a tavaszi árhullámok levonulása miatt hajózási érdekből duzzasztásra nincs szükség. A körösi árhullámok természetesen befolyásolják a duzzasztások mérté­két, valamint annak kezdési és befejezési időpont­ját. A téli hónapokban duzzasztás nincs, akkor a művek karbantartását végzik. Az öntözési idény befejeztével szeptember 15-től október 20-ig a hajózás érdekében 82,16 m Orsz. duzzasztó vízszintet tartanak. A békésszentandrási duzzasztómű üzemeltetésével az öntözési és hajózási érdekek mellett árvízvédel­mi, belvízvédelmi és halászati érdekek is jelentkez­nek, melyekre adott esetben, az érdekek fontossá­gának sorrendjét mérlegelve, tekintettel kell lenni. Hordaléklerakódások miatt a hajózási vízmély­ség biztosítása érdekében a Kettős-Körösön a béké­si kikötő (113,3 fkm) előtti, a köröstarcsai híd fe­letti gázlós szakaszon (98 fkm), továbbá a hajózsi­lip felső csatornájában (48,3 fkm) időnként kotrást kell végezni a 79,76 m Orsz. fenékszintig leérően, ami Békésen — 203 cm-es, a Békésszentandrási Duzzasztómű felső vízmércéjén pedig -j- 235 cm-es vízállást jelent. 2. A Békésszentandrási és Bökényi Duzzasztó­művek között a Hármas-Körös 42,70 km hosszú szakaszán a duzzasztási vízszánt 77,69 m Orsz. amit a hajózás érdekében a duzzasztási idény alatt végig tartani kell. Ez a szint — vízszintes duzzasz­tási görbét tételezve fel, — a békésszentandrási alsó vízmércén —12 cm-es, Kunszentmártonban 88 cm-es, a bökényi felső vízmércén pedig -j- 180 cm-es vízállást jelent. Szükség esetén túlduzzasztás a bökényi -{-210 cm vízállásig lehetséges. A Békésszentandrási Hajózsilip alsó küszöbma- gassága 74,16 m Orsz. (—365 cm.) A bökényi hajó­zsilip hasznos mérete' 68 mXlO m, első küszöbma­gassága 74,37 m Orsz. (—152 cm), a vízmérce ,,0” pont magassága Bökénynél 75,89 m Orsz. A hajóút hossza 42,70 km, szélessége 40 m, a leg­kisebb kanyarulati sugár 200 m, vímélysége 3,0 m. Mértékadó hajóvonat összeállítása. Felfelé: egy géphajó + két vagy három egy­más után kötött uszály. Az együttes hosszúság azon­ban 175 m-nél több nem lehet, a megengedett max. szélesség 10 m. Lefelé: egy géphajó + max. két egymás mellé kö­tött uszály. A hajóvonat megengedett max. hosszú­sága 110 m, szélessége pedig 16 m. A duzzasztási idény kezdete általában április 1., befejezése pedig november 1., amennyiben pe­dig a hajózás érdeke úgy kívánja, a duzzasztás a jégképződésig fenntartandó. A duzzasztások mér­tékét, továbbá azok kezdési és befejezési idejét a körösi _és tiszai árhullámok befolyásolják. Időnként a békésszentandrási alsó hajócsatomá- ban (47,8 fkm), az öcsödi híd feletti gázlószakaszon (37,6 fkm), valamint a bökényi hajózsilip előcsa- tornájában a meder feliszapolódása folytán a szük­séges vízmélységet 74,50 m Orsz. fenékszint mellett kotrás útján biztosítani kell. 214

Next

/
Thumbnails
Contents