Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
XI. FEJEZET Viziutak és kikötők 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése Víziközlekedés alatt áruknak és személyeknek vízi járműveken menetrendszerű vagy egyedileg megszervezett szállítását értjük. A víziközlekedés útvonalai a víziútak. Magyarországon nagyhajózásról, Duna-tengeri hajózásról és kishajózásról beszélünk. A nagyhajózás lehet nemzetközi, átmenő és belső hajózás. Összefoglalóan a nagy ha józást és kishajózást belhajózásnak nevezzük. Nagyhajózás alatta 250 torma teherbíróképességű vagy ennél nagyobb, kishajózás alatt pedig csak az ennél kisebb vízi járművek közlekedését értjük. Egyes vízfolyásokon, illetőleg azok szakaszain csupán kishajózás lehetséges. A belhajózásra alkalmas víziútak alkotják az ország víziúthálózatát. A kishajózás esetében országos víziúthálózatról nem lehet beszélni, hanem csak össze nem függő, különálló kishajózási utakról. A víziúthálózat természetes (folyók, tavak) és mesterséges (hajócsatomák, csatornázott folyók) víziutakból áll. Hajócsatoma alatt olyan csatornát kell érteni, amely méreteméi és kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy a víziközlekedés útjaként használják. Csatornázott folyónak azt a, folyót nevezzük, amelyen a víz természetes lefolyási szintjét műtárgyak (duzzasztómű) segítségével legalább olyan magasra duzzasztják, hogy az vízijárművek közlekedéséhez a duzzasztó felett megkívánt vízmélységet és hajóútszélességet biztosítsa. Vízerő- hasznosítási és vízkivételi stb. okokból természetesen ennél magasabb vízszínt is létrehozható. Kikötők — nyílt és medencés változatban — a víziútak olyan állomáshelyei, ahol a hajók a személy- vagy áruforgalom lebonyolítására biztos, védett helyen tartózkodhatnak. A kikötőkben — céljuk és nagyságuk szerint — forgalmi (csatlakozó utak, vasutak, stb.) rakodó (partfal, daruk, stb.) és tároló berendezések, tárházak szükségesek. Rakodónak nevezzük a víziútmenti olyan nyílt partszakaszokat, amelyek teheráruk rakodására alkalmas és erre a célra esetleg berendezésekkel is ellátottak. A kikötők rendeltetés szerint lehetnek: személy- forgalmi, sport-, teherforgalmi és hajózási üzemi kikötők; ezek közé tartoznak a téli kikötők és a téli menhelyek is. A TVK-nak ebben a fejezetében a sportkikötők- kel nem kell foglalkozni, mert ez a témakör a XIV. Vízparti üdülés, fürdők, vízisportok és természet- védelem c. fejezetben kerül kidolgozásra. A természetes víziútak medrében a hajóutat — amennyiben az természettől fogva nem állana rendelkezésre — szabályozási módszerekkel állítják elő. Ezért a folyókon kisvízi szabályozást végeznek. Tavakon a minimális víziút-méreteket kotrással állítják elő. A TVK-nak jelen fejezete1 a szóban- forgó minimális víziút-méreteket írja elő, a szükséges munkálatok a III. Arvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása c. fejezetben kerülnek kidolgozásra, mert ezek a mederszabályozás munkálataihoz tartoznak. A fejezet tárgyalja a víziútak vízszint feletti űrszelvényének, a mesterséges víziútak medrének, továbbá a hajószilipek- nek a minimális méreteit is. 1.2 A viziutak és kikötők múltja és jelene I. Viziutak A TVK területére a Körösök víziútja esik. Előzmények : A Körösöknek a múlt század elején megkezdett szabályozása előtti idők hajózási viszonyaira vonatkozóan régi írásos feljegyzések nincsenek. A későbbiek során már történik némi utalás a hajózási lehetőségek megteremtésének szükségességére, tervek is készülnek, de ezek még csak kísérletezések, komolyabb eredmények nélkül. A XIX. század végén, amikor a gőzhajózás kezd elterjedni, a kiváló minőségű tiszántúli búzának a nyugati piacokon való versenyképessé tétele érdekében már komolyabban kezdenek foglalkozni az olcsó szállítást biztosító viziutak kérdésével. Sürgeti a kishajózás kifejlesztését a Körösvölgy rendkívül termékenysége, a belterjes gazdálkodási forrna, va213
