Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Körösvidék folyóinak v ízerő h a sznosítás-f ej - lesztésisel kapcsolatos tervei értékelésénél más vízgazdálkodási ágak összefüggéseiben kell szemlélni a vízerőhasznosítás kérdését. A Körösvidéken ugyanis számottevő ipar hiányában, de a regionális adottságokra is tekintettel, a szocialista mezőgazdaság belterjességének fejlesztése a legfőbb népgazdasági célkitűzés. Ennek a szolgálatában az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése — lehetőleg az egész területre — a főfeladat. A mezőgazdasági víz- használatok igényének kielégítésére a Körösvidék folyóinak közép- és kisvízi hozam-csökkenését mutató vízjárása már nem elégséges. A területre érkező saját vizek felhasználása mellett idegen területi, tiszai öntözővíz áthozatala is szükséges, a területein gazdaságosan megvalósítható tározások mellett. Ezen célok szolgálatában létesültek és fejlesztendők azok a nagylétesítmények, melyek lehetőséget nyújtanak a vízerőkihasználásra is. A mezőgazdasági szükségletek kielégítése azonban az év egy részében nem teszik lehetővé a víz- erőtermelést, az év másik részében pedig az árvízlevonulások okozta üzemelési szünet és téli kisvíz- hozamok nem teszik gazdaságossá annak kihasználását. A területi vízgazdálkodási kerettervből kivehetően a Körösvidéken az 50 %-os elméleti vízkészletből amely átlag 4925 kW, a meglevő és tervezett nagylétesítmények mellett csupán 2560 kW volna hasznosítható a fenti körülmények között, ebből is gazdaságosan csak 1680 kW. A békésszcntandrási duzzasztó energiakihasználását is az öntözéssel kapcsolatos vízemelés teszi gazdaságossá. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A békésszentandrási vízlépcsőnél a vízerőmű létesítése érdekében az újrendszerű turbinák tervezésére és az ezzel kapcsolatos vízgépkísérletekre kell fokozottabb gondot fordítani. A tervezés előkészítésére összegyűjtendők a vízlépcső megépítéséhez végzett feltárások eredményei. Elvégzendők a még szükséges további hidrológiai és geológiai feltárások, valamint geodéziai felvételek is. Laboratóriumi kismintarkísérletek végzése is ajánlatos a vízerőmű legcélszerűbb kialakítása érdekében. A Fejezet 2. pontjában több ízben is rámutattunk arra, hogy a vízhasználatok fejlődése következtében a Körösvidék vízhozama még az öntözési szükségletek ellátására sem elégséges, sőt a román területi fejlesztésék miatt csökkenő tendenciájú. Ennek ellenére azonban nem vethető el véglegesen, a békési és körösladányi vízlépcsők energiakihasználásának a gondolata. A távolabbi jövőben ugyanis a KGST keretében sor kerülhet a szocialista államok gazdasági érdekeinek megfelelően, az államhatárok által megosztott vízgyűjtők egységes szempontok, egyeztetett érdekek szerinti rendezésére és kihasználására. Ebben az esetben elérhető lesz a Körösök vízhozamának kiegyensúlyozása és általa a gazdaságosabb vízerőhasznosítás. 210
