Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
a) A békésszentandrási vízerőmű A Hármas-Körös 43. fkm szelvényében megépített duzzasztó tervezési és létesítési munkáival kapcsolatosan elvégezték a geológiai és hidrogeológiai feltárásokat, talajmechanikai, talajtani és hidrológiai vizsgálatokat. Ezeknek a feltárásoknak és tanulmányoknak eredményei felhasználhatók a vízerő- kihasználáshoz szükséges művek megépítésénél is. Az öntözés 20 éves fejlesztése 1980-ig a Tisza— Körös főcsatorna közbejöttével a Hármas-Körös bökényi duzzasztóhoz tartozó bögébe 60 m3 öntözővizet tervez átvezetni és innen a békésszentandrási vízlépcsőnél annak felső bögéjébe átemelni. Az e célból létesítendő szivattyútelep célszerűen reverzibilis csőturbina rendszerű, a vízemelés mellett a vegetációs időszakon kívül, energiatermelésre használható fel. A Tiszából átvezetendő víz egy részét, mintegy 10 m3/sec. mennyiséget a bökényi böge menti öntözések, halastóvízhasználatok céljaira használják 50 m3/sec. vízmennyiségnek a békésszentandrási bögébe való emelése szabja meg tehát a tervezendő reverzibilis telep kapacitását. Mivel a reverzibilis cső turbinák általában kedvező magas hatásfoka szivattyú-működésnél csökken — átlag értéke 0,7 — a tervezésnél ez a csökkentett hatásfok veendő számításba. Az energia- termelés természetesen! csak az öntözési idényen kívül lenne lehetséges-. Az eddig elvégzett tanulmányok alapján a 18á napon át rendelkezésre álló 50 m3/perc vízmennyiség jelölhető meg kiépítési vízhozamnak. Ez esetben a maximális vízerő teljesítmény 1670 kW, az évente termelhető átlagos energiamennyiség 3500 kihasználási óraszám mellett 5,9 millió kWó. A beruházási összköltség mintegy 35,3 millió Ft. A fajlagos beruházási költség kereken 21 000 Ft/kW. Az, évi költségeket az összköltség 6,5%-ának felvéve, a termelt energia fajlagos önköltsége 38,8 fillér/kWó. Ha a telep kizárólagosan energiatermelés céljából létesülne, úgy a termelt energia fajlagos önköltsége a termikus erőművek fajlagos önköltségéhez viszonyítva magas. A telep létesítési célja azonban elsődlegesen az öntözővíz szállítása, s mint ilyen gazdaságosnak mondható. A felhasználható — és emelendő — vízmennyiségeknek megfelelően, két darab 25 m3/sec. teljesítményű reverzibilis csőturbina beépítése szükséges, amelynek átmérője egyenként 3,50 m. Az al- és felvíz felé egyaránt bővülő vasbélésű szívó- ill. nyomócső hossza 24 m. Az 1941 óta üzemelő és jelen keretterv XV. fejezetében ismertetett duzzasztómű által létesített maximális 83,01 m Orsz. duzzasztás! szint megtartásával, a vízerőmű a duzzasztó és balparti töltés között épülne meg, miáltal a jobbparton épült hajózsilip zavartalan működése- biztosított. A Hármas-Körösön, épült békésszentandrási duzzasztómű és hajózsilip bögéjében, a művek által tartott duzzasztási szintet eddig is figyelembe kellett venni a belvizek levezetésénél. A vízerőmű beépítésével azonban az- eddigi időszakos duzzasztás — az, árvíz-lefolyási időn kívül — állandósul. A duzzasztás állandósulása, főleg a tavaszi és őszi esős időszakban, a böge-menti öblözet-ekben az eddiginél magasabb talajvízállást okoz, ami bizonyos mértékben fokozza a csatlakozó belvízrendszerek terhelését. Mivel a duzzasztás szintje nem haladja meg a környező terepszintet, az állandósult duzzasztás kihatása nem tekinthető lényegesnek, egyébként is az érintett öblözetek belvízrendszere fejlesztésénél ez a tény figyelembe lett véve. Az eddigi tapasztalatok szerint, a duzzasztás az árvízvédelmi töltések állékonyságát sem befolyásolta különösebben. A meder-állékonyság szempontjából a duzzasztás állandósulása még kedvező is, mert az, eddigi őszi vízszintleszáHítások következtében észlelt partomlá- sok megszűnnek. b) A békési vízlépcsőnél létesítendő vízerőmű A Kettős-Körös 117 fkm szelvényében 87,0 m Orsz. tervezett duzzasztási szintre épül meg a békési vízlépcső, mely elsősorban öntözési célokat szolgál. Első építési fázisában, csupán a duzzasztómű épülne meg hajózsilip nélkül, mert a Kettős- Körösnek Békés- fölötti szakaszán, valamint a Fehér- és Fekete-Körösökön számottevő víziúti szállítás nem várható. A Kettős-Körös 50 %-os elméleti vízerőkészlete 852 kW. A létesítendő erőmű 40 m3/sec kiépítési vízhozam me-llett a maximális teljesítménye 700 kW, az évente átlagosan termelhető energia mennyisége 3,15 millió kWó. Kihasználási óraszám 4 500 óra. A kivitelezési összköltség mintegy 32 millió Ft. A fajlagos beruházási kötlség 45 700 Ft/kW. Az évi költséget az összköltség 6,5%-ának véve, a termelt energia fajlagos önköltsége 66 fillér/kWó. Tehát a vízerőmű létesítése nem gazdaságos.. ej A körösladányi vízlépcsőnél tervezendő vízerőmű, Az eddig végzett tanulmányok szerint Körösiad,ánynál a Sebes-Körös 13,3 fkm szelvényében 84,70 m Orsz. duzzasztási szinttel létesülne a vízlépcső. A körösladányi vízlépcső hajózsilippel épülne meg. A Sebes-Körös 50%-os elméleti vízerőkészlete 2141 kW értékkel jellemezhető. A Körös- ladánynál létesíthető vízerőtelep megépítése esetén 20 m3/sec kiépítési vízhozam mellett a maximális teljesítmény 180 kW. Az évente átlagosan termelhető energiamennyiség 0,92 millió kWó, a kihasználási óraszám 5100 óra. A vízerőmű építési fcötlsége 18 millió Ft. A fajlagos beruházási költség 100 000 Ft/kW. Évi 65% költségszámítás mellett a termelt energia fajlagos önköltsége 1,27 Ft/kW. Az erőmű létesítése tehát nem gazdaságos. 2.22 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE A Körösvidéken törpe vízerőművek létesítésére adottságok nincsenek. 208
