Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Kettős-Körös Jelenleg végig a tiszta kategóriába tartozik. Békés város 1 500 m:i/'nap és Mezőberény 750 m3/n.a,p házi eredetű szennyvize biológiai tisztítás után a. víz minőségében változást nem okoz. Hármas-Körös Vízminőségében változás a Hortobágy—Berettyó beömléséig nem várható. A Hortobágy—Berettyót érő szennyeződések csökkenése után a Hármas-Körös alsó szakaszán is tiszta kategória várható. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A központi csatornaművel ellátandó területek, települések csatornázási és szennyvíztisztító létesítményeinek megvalósításánál követendő sorrend: Békéscsaba, Gyula, Gyoma, Békés, Szarvas, Vésztő, Mezőbsrény, Sarkad és Kunszentmárton. A sorrendet a jelenlegi helyzet nem kielégítő volta, az épülés alatt álló lakások közművesítési, a bővülő üzemek szennyvízelvezetési igénye indokolja. A városok iparának felfutása azok fejlődésével szoros összefüggésben van és így a saját ipari csatornaművek is a telepítési hely előbbi sorrendje szerint létesítendők. 2.32 A VIZEK TISZTASÁGÁNAK FOKOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEENDŐK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A felszíni vizek tisztasága szorosan összefügg a települések és ipartelepek szennyvizeinek tisztításával. Az ipari és kommunális szennyvíztisztító telepek sorozatos kiépítése jelentős mértékben növelheti vízfolyásainak tisztaságát. Az előzőekben tárgyaltak ezért egyúttal felszíni vizeink tisztaságának fokozásával kapcsolatos teendők sorrendjét is megadják. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A keretterv képet ad a jelenlegi állapotról, és feltárja jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez idő szerint figyelembe vehető legfontosabb vízgazdál- kodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatnak jelentős segítséget nyújthat saját távlati tervük kidolgozásához, A keretterv tájékoztatást ad, hogy milyen megterhelést jelent a népgazdaság számára a csatornázás és szennyvíztisztítás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja össze. A kommunális csatornázás adatainak megbízhatósága megfelelő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közmű-ellátottságáról, azok műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek szennyvízkibocsátásának és tisztításának egyes adataiban már több bizonytalanság rejtőzhet. Kérdéses esetben ezért minidig a jobban megfogható ipart vízbeszerzés és az alkalmazott gyártási technológia során várható vízveszteség egybevetésével történt a kibocsátott szennyvízmennyiség leellenőrzése és esetleges korrigálása. A kommunális csatornázás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Térvhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélek,számfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozta elő. A keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos. Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóiság (1962. januárban megadott) fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok tényleges terveinek felhasználása biztosítja. A keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására egyedi terv készült, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költség reális számértéknek tekinthető. A 20 éves iparfejlesztés szennyvízelvezetésének és tisztításának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek csatornázására 'és szennyvíztisztítására a keretterv készítése során egyedi tervek készültek, azonban a beruházási költségek meghatározása az egységesség kedvéért mindenütt az országos átlagárak segítségével történt, és csak részben lehetett figyelembe venni a helyi körülményeket. Előfordulhat ezért egy-egy esetben, hogy az ipari szennyvizek elvezetésére és tisztítására beállított beruházási költség kissé magasnak vagy alacsonynak tűnik, azonban a TVK területre vonatkozóan, az e célra fordítandó összegek valós értéknek fogadhatók el. A fejlesztés során keletkező káros ipari szennyvizek mennyiségének megállapítása jelenlegi gyártási technológiák feltételezésével történt. Űj, korszerűbb technológiák bevezetése a káros, szennyvizek jelentős mértékű csökkenését okozhatja, ami az elvezetés és szennyvízkezelés terén komoly költ- ségmegtakarítást eredményezhet. Meg kell jegyezni, hogy az összehasonlíthatóság és egységesség érdekében a költségszámítás, a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembe venni az építési technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén esetleg jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a megadott költségekhez képest. 200
