Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
nek tisztítása elfogadható mértékű. A kibocsátott 8 600 m3/nap káros szennyvíz nem kerül hatástalanítás alá. Befogadó a Bárkás és Kapolya csatorna. Gerla A község területén a nagykőrösi konzervgyár pósteleki üzemegysége naponta 740 m3 tisztítatlan szennyvizet vezet be az Élővíz csatornáiba. A TVK területén lévő kisebb ipari üzemek öszszes vízfoiibocsátása 1 150 m3/nap, ebből 650 m3/nap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi szeny- nyezetlen. A teljes vízkiboesátás tisztítatlanul jut a befogadókba. A kibocsátott 200 ms/nap káros ipari szennyvíz sem került hatástalanítás alá. 1.22 A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A MÚLTBAN ÉS JELENBEN A 12-es TVK-egység vízminőségi szempontból minősített és ismertetett folyói, az I. és II. kate- góriájú természetes vízfolyásai a következők: Sebes-Körös, Fehér-Körös, Fekete-Körös, Kettős- Körös, Hármas-Körös. Az alábbi ismertetések és minősítések az oxigénháztartáshoz tartozó két főkomponens, az O2 és: a BOI5 alapján történtek. Biokémiai oxigénigény. Az oldott, vagy oldhatatlan szervesanyagok biokémiai lebontását végző mikroszervezetek az oxidációhoz szükséges oxigént a vízben oldott oxigénből vonják el. BOI5 mutatja tehát azt az oxigénmennyiséget, mely 5 nap alatt a vízben oldott .anyagok biokémiai úton való oxidá- lásához szükséges. Oxigénfogyasztás. Mutatja azt az oxigénmennyiséget, mely a vízben lévő anyagok kémiai úton való oxidáláshoz szükséges. Az oxigénfogyasztásisal a szennyezettség azonnal, gyorsan kimutatható. Bár a tervezésnél leggyakrabban használt mutató a BOI5, a felszíni vizek szennyezettségének és terhelhetőségének értékelésére az oxigénfogyasztás jobban használható. Messzebbmenő következtetéseket lehetővé tevő értékeléshez azonban mindkét oxigénháztartáshoz tartozó érték (oxigénfogyasztás, és В О lg) figyelembevétele szükséges. A terhelhetőség értékét úgy határoztuk meg, hogy a várható szennyezettség értéke a második, elfogadható kategóriát ne haladja meg. Sebes-Körös. 350 napos tartósságé kisvízhozama a területre érkezéskor 3,3 m3/s., a Hármasi-Körösibe jutáskor 4,2 m3/s. A víz minősége 02 fogyasztás és BOI5 alapján a tiszta kategóriába tartozik, de kis vizek esetén a Komádi Kendergyár 1715 m3/nap 180 mg/1 02 fogyasztás szennyvizének hatására időszakosan rosz- szabb kategóriába kerül. A Hármas-Körösbe való torkollás és a Berettyó beömlése között a Berettyó elfogadható minőségű vizének hatására időnként a Sebes-Körös ezen rövid szakasza is elfogadható minőségűvé válik 02 fogyasztás alapján. Más szeny- nyeződés nem éri. Fehér-Körös. 350 napos tartósságú kisvízhozama a területre érkezéskor 1,55 m3/s., az egyesüléskor 1,55 m3/s. Vízminősége 02 fogyasztás és BOI5 alapján egyaránt a tiszta, kategóriába tartozik. Szenynyező forrása nincs. Fekete-Körös. 350 napos tartósságú kisvízhozama a területre érkezéskor 2,0 m3/s., az egyesüléskor 2,0 m3/s. Minősége 02 fogyasztás alapján Sarka,dig tiszta, Sarkad alatt kilométeres távolságig elfogadható és torkolatnál ismét tiszta. BOI5 alapján végig tiszta. Szennyező forrásai: A Sarkadi TBC Szanatórium 150 m3/nap házi szennyvize. A biológiai tisztító és klórozó berendezés építése befejezéshez közeledik. A Sarkadi Cukorgyár 13 040 m3/nap ipari szennyvize. Szennyvízöntözési tervek már elkészültek. Mindkét szennyeződés megszűnik. Kettős-Körös. 350 napos tartósságú kisvízhozama a Fehér- és Fekete-Körös egyesülésénél 4,1 m3/s., torkolatnál 4,2 m3/s. Minősége 02 fogyasztás és BOI5 alapján egyaránt végig tiszta. Egyetlen szennyező forrása a Békési Élővíz csatorna, amelynek hatására azonban a víz minősége nem változik olyan mértékben, hogy rosszabb kategóriába kellene sorolni.. Az Élővíz csatornán keresztül a Körösbe jutó szennyeződések: Békéscsaba város 1 300 m3/nap 140 mg/1 02 fogyasztású házi és ipari szennyvize1. Szennyvíztisztító berendezés tervezés alatt. Gyula város 1 000 m3/nap házi és ipari eredetű 200 mg/1 02 fogyasztású szennyvize. Szennyvíztisztító telep építése szükséges. Gyula Megyei Tanács Kórháza 450 m3/nap házi szennyvize. Ez utóbbi biológiai tisztítóberendezéssel rendelkezik;. Szennyezi még Gyulán a Tejporgyár, a Vágóhíd, a Szeszfőző, a Húsüzem és más kisebb ipari üzemek; Békéscsabán a Vasöntöde, a Kötöttárugyár és a Patyolat. Hármas-Körös. 350 napos tartósságú kisvízhozama a Tiszába omlósékor 8,5 m3/s. Minősége 02 fogyasztás alapján a Hortobágy— Berettyó főcsatornán beömlésig tiszta, innen néhány kilométeres szakaszon a Főcsatorna szennyezett vizének hatására is elfogadható kategóriába kerül, majd ismét letisztul és tiszta minőségű lesz, csak igen kis vízállásnál marad torkolatig a II. elfogadható kategóriába. Szennyezés a Hortobágy—Berettyón kívül nem éri. A Körösökön feltüntetett vízmennyiségekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a román és magyar öntözővízkivételek öntözési idényben a Körösök vízjárását lényegesen módosítják. Sokszor az egész mederben 1 m3/s alatti vízhozammal lehet számolni. Békéscsabán és Gyulán a fő recipiens az Élővíz csatorna. Ez tulajdonképpen mesterséges vízfolyás, mely Gyula felett a gyulai duzzasztónál tápzsilipen kapja vizét a Fehér-Körösből és Békés alatt torkollik a Kettős-Körösbe. Vízszállító képessége kb. 10 m3/s. Eredetileg kettős rendeltetése volt: 1. A belvizek levezetése, mely a gyulai szivattyútelep (2,5 m3/s) közvetítésével a Fehér-Körösbe jut 2. Gyula, Békéscsaba és környékének ipari és öntözővízzel való ellátása. Ez esetben a szükséges vízmennyiséget (0,4 m3/s.) a Fehér-Körösiből kapja. Így nem beszélhetünk 350 napos vízhozamról, 25 12 TVK 193
