Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
ipari szennyvizet jelentősebb mennyiségben elvezető üzemi csatorna. Az ivóvízzel való ellátottság mértéke a teljes lé- lekszámhoz viszonyítva 45,1%, a belterületi lakosság esetében 61%-os. A vízellátás rendszere törpe-, lakótelepi-, körzeti vízműves és fcözkutas. A 45,1 %-os ellátottságot jelző arányszám a különböző ellátási rendszerek között a következők szerint oszlik meg: törpe 13%, lakótelepi 1,6%, körzeti vízműves 3,5% és közkutas 27%. A lakótelepi (intézményi) vízművek és kis mennyiségben a, törpe vízművek szolgáltatják a lakásokba bevezetett vizet. 12. sz. TVK lakoslétszáma az 1960. évi népszámlálás adatai alapján 308 387 fő. Az összlakosság 2,2 %-a, 6 720 fő él csatornahálózattal ellátott területen. Levezetett összes szennyvízmennyiség 2 630 m3/map, ebből 1 600 m3/nap, ipari eredetű. A csatornahálózatokon levezetett szennyvizek nem kerülnek tisztítás alá. A csatornahálózatok összes hossza (az üzemi lakótelepekével együtt) 22 km, melyből 7,8 km a szennyvíz, a többi csapadékvíz levezető csatorna. A területen 67 db szennyvíztisztító kisberendezés található, melyek 830 m3/nap házi szennyvizet kezelnek. A kisberendezések túlnyomó része azonban elavult, kezelésük gondatlan, vagy egyáltalán nem történik, tisztítási hatásfokuk igen csekély. Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása 0,48 m3/sec, ennek, a mennyiségnek 35 %-a ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi szennyezetlen (hűtővizek, stb.). Az összes vízkibocsátás 5 %-a ipari szennyvíztisztító berendezésekben kerül részleges, ill. teljes tisztításra, 4%-át kommunális hálózatba vezetik be, 91 %-a pedig közvetlenül a befogadóba kerül. Az ipari és fekáliás szennyeződésű vízkibocsátásból 0,14 m3/sec (12 100 m3/nap) jut a befogadóba minden tisztítás nélkül.. A keletkező káros ipari szennyvizek (mérgező, cián, fenol, kátrány, lúg, sav, olaj és magas szervesanyag tartalmú, stb.) mennyisége 9 300 m3/nap, ennek azonban mindössze 4%-át hatástalanítják, a többi maradéktalanul fejti ki romboló hatását a befogadókban. Az ipari létesítmények lakótelepein a csatornahálózattal ellátott lakosok száma 270 fő, a levezetett szennyvíz mennyisége 80 m3/na,p. 1.211 Csatornaművel ellátott települések Békéscsaba A városban 1929 és 1950 közötti időben kiépült egyesített és elválasztó rendszerű csatornahálózatok találhatók 5,5 km összes hosszal. A hálózathoz csatlakozó 26 db bekötés szennyvízmennyisége tisztítatlanul jut az Élővíz csatornába, illetve az agyaggödrökből kialakított tároló tavakba. Az elvezetett szennyvíz mennyisége 1 300 m3/nap, melyből 1 100 m3/nap ipari eredetű. A csatornázással ellátott lakoslétszám 2 050 fő. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 24 650 m3/na,p: ebből 3 050 m3/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 170 m3/nap mennyiséget teljesen, 480 m3/napot pedig részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke általában nem kielégítő. A kibocsátott 120 m3/nap káros szennyvíz nem kerül hatástalanítás alá. Befogadó az Élővíz csatorna. A közcsatornahálózatba 1 100 m3/nap tisztítatlan ipari szennyvizet vezetnek be. Gyula A 10,3 km összes hosszúságú egyesített és elválasztó rendszerű csatornahálózat 80%-át 1908-tól 1927-ig létesítették. Az elvezetett teljes mennyiség 10%-át teljes tisztítás után, 90%-át tisztítatlanul juttatják az Élővíz csatornába, illetve az agyaggödrökbe. Az összes bekötés száma,: 192. Az elveze- zetett szennyvízmennyiség 1 000 m3/nap, melyből 500 m3/nap ipari eredetű. Csatornázásai ellátott lakoslétszám 2 650 fő. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 1 000 m3/nap, ebből 500 m3/nap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi nem szennyezett. A kibocsátott víz szennyezetlen része kezelés nélkül, az ipari szeny- nyeződésű mennyiség teljes, a fekáliás mennyiség részleges tisztítás után a Buka~, illetve a Wesselényi tóba, valamint az Élővíz csatornába jut. A kibocsátott 380 m3/nap káros szennyvizet mind hatástalanítj ák. A közcsatomahálózatba 100 m3/nap tisztítatlan ipari szennyvíz és 400 m3/nap szennyezetlen ipari víz kerül. A TVK területén számos egyéb település rendelkezik, kis körzeti csatornahálózattal, illetve ki- sebb-nagyobb csapadékvízlevezető csatorna-szakaszokkal, melyekbe szennyvízbekötések is történtek. Az ezeken levezetett szennyvíz mennyiség 250 m3,/nap, ellátott lakoslétszám 1750 fő. A csatornák hossza összesen 5,2 km. Kas szennyvíztisztító berendezések által kezelt szennyvíz mennyiség 230 m3/n,ap, tisztítási hatásfokuk azonban általában nem kielégítő. Ezen települések közül az alábbiak érdemelnek külön említést: Békés 3,1 km hosszban kiépített körzeti csapadékvíz- csatornájának létesítési ideje: 1894. A csatornához csatlakozó összes bekötések száma: 5. Az elvezetett víz befogadója az Élővíz csatorna. Mezőberény, Szarvas és Kúnszentmárton Ezen községekben 1,0 km alatti körzeti csapadékvíz elvezető csatornarendszerek vannak, 7 db. bekötéssel. 1.212 Csatornaművel el nem látott települések ipartelepeinek szennyvízkezelése Sarkad A település területén két nagy ipartelep üzemel. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 13 850 m3/nap : ebből 9 550 m3/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 800 m3/nap mennyiséget teljesen, 150 m3/napot pedig részlegesen tisztítanak. Tulajdonképpen 8 750 m3/nap szennyvíz kerül részleges tisztítás céljából az ipari tisztítóberendezésekbe, de a rendkívül csekély tisztítási hatásfok miatt nem vehető figyelembe, csak a fenti 150 m3/nap mennyiség, mely192
