Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

valamennyi városban, 10 000 főnél népesebb nagyközségben,

továbbá azon településekben, illetve település- részekben, ahol a laksűrűség a 100 fő/ha értéket eléri, vagy meghaladja,

egyes jövőben kiemelt szerepet betöltő jelentősebb településekben (bánya-, illetve ipari lakótelepek, üdülőcentrumok, mezőgazdasági termelőközpontok stb.).

A meglévő vízművel rendelkező településekben — a szükséghez képest — a vízművek korszerűsítését és bővítését kell végrehajtani.

— A kisebb falusi jellegű településeken a törpevízművek építését kell elsősorban végrehajtani. A közkutas ellátást ennek következtében kisebb területre kell korlátozni.

— A szocialista mezőgazdaság termelési és települési központjainak (állami gazdaságok, gépállomások, tsz-ek stb.) vízellátását általánosságban községi, törpevízművekhez kapcsolódva kell megoldani. Csak ahol nem lehet, ott kell független vízbeszerzést létesíteni.

— A jelenleg jó ivóvízzel el nem látott üdülőhelyek vízellátását a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságokkal rendelkező területeken regionális vízművel kell megoldani.

— Városokban, illetve közművel ellátott településekben az alacsonyabb laksűrűségű zónákat részben a vízvezetékhálózatra szerelt közkifolyók, részben (külterületeken) közkútak útján, kell megoldani.

— A vidék összpontosított iparosítása érdekében az alföldi ipartelepítésre előirányzott városok vízellátását kiemelten kell biztosítani.

— Azon — főleg dombvidéki — településeknél, melyeknél a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok nem teszik lehetővé fúrt közkútak létesítését, ott az ún. törpevízmű jellegű vízellátást kell előirányozni.

— Vízszegény területek településeinek és iparte- lelepeinek vízellátásánál meg kell vizsgálni a regionális vízművek létesítésének lehetőségeit és gazdaságossági feltételeit.

Az életszínvonal emelkedésével növekvő vízigények kielégítésére vízműveknél helyi bekapcsolás esetén 100—300 1/fő/nap fejadagot, közkutakról, további törpevízművek utcai kifolyóiról ellátott lakosok vízigényeinek biztosítására pedig 40—50 1/fő/nap fejadagot kell előirányozni. A fenti fejadagban a nagyipar, valamint a fürdők vízigénye nincs beleszámítva.

— Az utcai közkifolyókat és a közkutakat zárt településeken úgy kell elhelyezni, hogy minden lakos 150—250 m távolságon belül kifogástalan jó vízhez jusson.

— A minőségi vízkészleteket elsősorban az ivó- vízellátás céljára kell biztosítani. Ahol gazdaságosan megoldható, ott a nem ivóvíz igényű ipari fogyasztókat le kell választani az ivóvízművekről.

— Az ország állatállománya vízigényét jelenleg és távlatilag meg kell állapítani, különös tekintettél a mezőgazdasági központok kialakítására.

— Az ipar ipari vízminőségű vízigényét elsősorban felszíni vízműből, tarozás lehetősége esetén tározóból kell kielégíteni.

— Áz ipar ipari vízminőségű vízigényének kielégítésénél a vízforgatást a legnagyobb mértékben és ahol lehetőség van, a sorozatos vízellátást kell alkalmazni, a vízkészlet gazdaságos kihasználása érdekében.

— összefüggő ipartelep és több közeli ipartelepek ipari vízigényét a telepítés és gazdaságosság figyelembevételével, lehetőleg egy ipari vízműről kell kielégíteni.

— Az ipari vízművek betervezett iparvíz minőségű vízigényét az év minden szakában korlátozás nélkül kell kielégíteni.

— Az ipartelepek ipari vízminőséget szolgáltató vízmüveinél a frissvíz mennyiség állandó méréséről, továbbá a vízigényes technológiai folyamatoknál üzemrészekben állandó vízméréséről gondoskodni kell.

— Ahol az ipari vízigények kielégítésére jobb lehetőség nincs, ott a megfelelően tisztított és fertőtlenített szennyvíz felhasználásának lehetőségeit is meg kell vizsgáim.

2.2 Az ívó- és ipari vízellátás keretterve

2.21 AZ IVÖVlZELLÄTAS KERETTERVE

A 12. TVK 47 településének jelenlegi lakosságából 1960 december 31-én 45 %, azaz 139 394 fő részesült jó ivóvízellátásban. Az ellátás 13%-ban törpe-, 3,5%-ban körzeti, 1,6%-ban lakótelepi vízművekkel, 27%-ban közkutakkal van megoldva. Törpevízmű 13, körzeti 6, lakótelepi pedig 7 településen van. A közkutas ellátás a terület minden településében megtalálható.

A 20 éves tervidőszak végén a 47 település lélek- száma előreláthatólag 335 829 főre nő. Ebből 10 településben 213 337 fő központi, 30 településben 97 915 fő törpevízművel és 7 településben 9 012 fő közkutakkal lesz ellátva. A távlati lakosság 94 %-a (320 264 fő) tehát ellenőrzött vízzel történő ellátásban fog részesülni. A közkutas ellátás 2,7%-ra, a magánkutak vizét fogyasztók száma pedig 6%-ra csökken.

A vízművek várható víztermelése 49 920 m3/nap, melyből 1 200 m3-t felszíni vízművek, 26 760 m3-t talajvízkutak, 21 960 m3-t pedig mélyfúrású kutak fognak biztosítani. A várható ipari vízelvonás 7 600 m3, az egy belterületi lakosra jutó fajlagos ivóvíztermelés tehát a jövőben 117 liter.

A víz szétosztására szolgáló nyomócsőhálózat hossza mintegy 630 ктчге bővül. A víz tárolását 23 víztorony, valamint 7 db. alacsonyszintű medence fogja — 10 000 m3 össztérfogattal — biztosítani, ami a napi víztermelés mintegy 20 %-ának felel meg.

Az ivóvízellátás fejlesztésének beruházási költsége mintegy 378,4 millió forintra becsülhető.

2.211 Városi, községi vízinűvek

A távlati fejlesztési tervek 8 városban, és 2 községben központi vízművek létesítését irányozzák elő. A 2 község közül Endrőd Gyoméhoz kapcsolódva nyeri vizét, míg Sarkad nagyközség önálló vízmüvet kap.

183