Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

1.212 Intézményi, lakótelepi vízmüvek

A területen hat településben 47 db intézményi, lakótelepi vízmű létesült. Ezeknek 55%-a Békéscsabán, 30%-a Gyulán, 15%-a a fennmaradó 4 település területén üzemel. 4865 fő igényének kielégítésével a TVK összlakosságának 1,6%-át látják el. A hat település lélekszámához viszonyítva 4,8%-os ellátottságot jelent. E településékben a lakosság többségét kiszolgáló vízellátási rendszerként egyidő- ben megtalálhatók a törpe- és körzeti vízművek, valamint a közkutak is,

A többségükben pozitív mélyfúrású kutak túlfolyó vizét nyomásfokozó berendezéssel hasznosító 47 kisvízmű együttes napi víztermelése 490 m3-re becsülhető.

1.213 Körzeti vízművek

A 12. TVK területén 7 településben 22 körzeti vízművel találkozunk, melyek pozitív ártézi kutak túlfolyó vizét hasznosítják. A 22 körzeti vízmű

10 822 főt, tehát a TVK összes lakosságának 3,5%- át látja el. A kutakból termelt víz mennyisége napi 600 m3-re becsülhető. E rendszerek nagyobb mélységű nagyhozamú kutak vizét, azok természetes nyomásával, földbe helyezett nyomócsőhálózaton keresztül juttatják el az utcai közkifolyókhoz. így néhány száz méter távolságra is elvezetik a kutak vizét és távolabbi területek lakóit is bekapcsolják annak fogyasztási körzetébe. Egyes helyeken, a körzeti vízművek vizét épületekbe is bevezetik. A víz- elvezetés céljára épített összes csőhálózat hossza

11 km.

1.214 Közkutas vízellátás

Közkutas, vízellátással a terület mind a 47 településében találkozunk. Az üzemelő kutak száma 369 db. Egy településen belül, annak lélekszámá- tól és1 kiterjedésétől függően 1—70 db kút fordul elő. A közkutak a, TVK összes lakosságának 27%-át (82 920 fő) szolgálják ki ivóvízzel. A kutak kivétel nélkül a mélyebbszintű víztartó rétegek vizét termelik ki. Átlagos mélységük 200 m, átlagos vízhozamuk 30 lit/perc körül van, összes hasznosított víztermelésük 4100 m3/nap. A lakosság a pozitív ártézi kutakat részesíti előnyben, melyek térszínt felett kifolyó vizet szolgáltatnak. Ennek megfelelően a közkutak többsége eredetileg pozitív ártézi kút volt. Az állandó túlfolyás miatt igen magas a hasznosítatlanul elfolyó víz mennyisége. Ennek tudható be a kutak állandó, fokozatos vízhozamcsökkenése.

1.22 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS MÚLTJA ES JELENE

A Körösök vidéke 35 megvizsgált üzemének ipari frissvízigénye összesen mintegy 48 200 m3/nap. Ebből hét felszíni vízmű 39 800 m3-t, 17 talajvízkút 2 600 m3-t, 78 mélyfúrású kút pedig 5 800 m3-t biztosít. A forgatott víz mennyisége 9600 m3/,nap, a terület telles vízfelhasználása tehát napi 57 800 m3.

A következőkben az ipartelepek vízellátási helyzetét településenként összefoglalva ismertetjük.

Békéscsaba. A város területén összesen 13 vizet fogyasztó ipartelep üzemel. A 28 300 m3/nap meny- nyiségű vízigényből 21 670 m3-t az energiaipar, 3400 m3-t az élelmiszer-, 2460 m3-t a közlekedési, 400 m3-t a könnyű-, 370 m3-t pedig az építőanyagipar igényel. Ezt a frissvízmennyiséget az üzemek 50 db saját víznyerőhelyről biztosítják. A víznyerőhelyek közül 4 felszíni, 2 talaj- és 44 rétegvízre települt. A felszíni vizet hasznosító ipari vízművek naponta összesen 23 600 m3-t, a talajvízkészletet igénybevevők 1 660 m3-t, míg a mélyfúrással feltárt rétegvizeket kiemelők 3040 m3-t termelnek. A felszíni vízkészleteket hasznosító üzemek az Élő- vízcsatornára, a talajvizet hasznosítók anyagárkokra települtek. Teljes vízforgalmukból napi 23 800 m3-t hűtési, 3800 m3-t egyéb üzemi célra, 700 m3-t szociális célra használnak fel az üzemek. A mutatkozó 250 m3/nap vízhiány 2 üzemnél jelentkezik, amiből 150 m3 nyers-, 100 m3 pedig ivóvízszükséglet. Az üzemi lakótelepek ivóvízellátásának kérdése megoldottnak tekinthető.

Gyula. A város üzemeinek napi összes vízfelhasználása 1540 m3, melyből 260 m3-t forgatással hasznosítanak. 1230 m3/nap frissvizet 8 talajvízre és 9 rétegvízre települt saját víznyerőhellyel, 50 m3-t pedig ivóvízműről biztosítanak az üzemek. A talaj- víznyerő helyek 450 m3/nap, a rétegvízre telepített kutak 780 m3/nap vízmennyiséget termelnek. A napi vízforgalomból 490 m3-t használnak hűtésre, 1000 m:i-t egyéb üzemi célra, 50 m3-t pedig az, üzemi dolgozók vízellátására. Az egyik üzemnél napi 250 m3 nyers-, a másiknál 520 m3 minőségi vízigény vár kielégítésre.

Gyoma. Gyoma vasútállomásnak felszíni vízre települt 500 mtynap kapacitású vízműve teljes mennyiségben az üzemi igényeket elégíti ki.

Kétegyháza. A vasútállomás vízmüve egy mélyfúrású kútból naponta 220 m3 vizet termel, melyből 100 m3-t üzemi, 120 m3-t pedig szociális célra használ fel.

Kunszentmárton két üzeme 3 mélyfúrású kútból kiemelt 170 m3 vízmennyiségéből 150 ms-t üzemi, 20 m3-t pedig ivóvízellátási célokra használ fel.

Lökösháza vasútállomásának mélyfúrású kútja 100 m3/nap vizet termel, melyet fele-fele arányban hasznosít üzemi, illetve szociális célokra.

Sarkad. A Cukorgyár és a Kendergyár együttes vízfelhasználása 25 020 m3/nap. A Cukorgyár 9 210 m3 vízmennyiséget visszaforgat, így a jelenlegi együttes frissvízbeszerzés tehát 15 810 m3/naD. E vízmennyiséget 15 700 m3 mennyiségben két félszíni vízmű, 110 m3 mennyiségben 4 mélyfúrású kút biztosítja. A felszíni vízkivételek a Fekete-Körös mentén települtek. Hűtési célra a, Cukorgyár napi 11 550 m3-t használ fel. Egyéb üzemi célra együttesen naponta 13 360 m3-t hasznosítanak, míg a dolgozók és lakótelepek igényeinek kielégítésére napi 110 m3 vízmennyiség szolgál.

181