Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

anyag előállítására volnának használhatók. Ezek rendszeres takarításáról, esetleg tervszerű etetéses üzeméről és az állomány rendszeres szelekciójáról kell e téren gondoskodni.

A meder, és általában a többcélú vízgazdálkodás által meghatározott viszonyok következtében a nyíltvízi és holtmedrek halgazdálkodása csak közepes intenzitással valósítható meg. A jelenlegi átlagos 1 q/ha hozamnak 1,5 q/ha-ra történő növelése érdekében szigorúan be kell tartani az új halászati törvény rendelkezéseit. A létesítendő új duzzasztóműveknél hallépcsőről gondoskodni kell.

2.22 A TÓGAZDASÁGOK HALTENYÉSZTÉSI KERETTERVE

A tógazdasági haltenyésztés Kerettervének kialakulásánál a fokozottabb halhúsigény kielégítésének népgazdasági célkitűzéséből indulunk ki. A Körösvidéken jelenleg termelt halhúsból egy főre évenként 3,9 kg jut. A távlati célkitűzés: legalább 5 kg/fő/év érték eléréséhez szükséges kiterjedésű tógazdasági fejlesztés tervezése.

Ezen célkitűzésen túlmenően azonban figyelemmel kell lenni a komplex vízkészlet-gazdálkodási elgondolásokra is.

Tekintettel a Körösvidéki nagymérvű vízigényre, amelynek kielégítése csak síkvidéki tározók beiktatásával valósítható meg, a Kettős- és Sebes-Körös mentén, Kígyósnál és a fancsikai térségben tervezett tározókból a halasítás kizárása indokolt.

Ezeknél a létesítményeknél ugyanis nem látszik biztosítottnak az öntözővíz-igény és halgazdasági érdek összehangolásának a lehetősége.

Ezzel szemben kizárólagos tógazdaságok létesítését irányoztuk elő olyan területeken, ahol a terep- alakulat és talajnem miatt a kijelölt terület nem használható fel más célra gazdaságosan, mint a haltenyészésr e.

A belvíztározás és halastógazdálkodás igen célszerűen kapcsolódhatnak. Feltöltés idején a belvizek teljes mennyiségükben elhelyezhetők a halastavak medencéjében. E medencék átlagos 1,00 m vízmélység mellett — a szükséghez képest még további 0,3 m tározást elbírnak, belvízjárás idején anélkül, hogy az üzemszerű halgazdálkodás feltételeit megzavarnák. ^

Teljes értékű kizárólagos halastógazdaság építésének lehetősége kínálkozik:

1. A begécsi tározó építése révén. A mintegy 800 ha terjedelmű medence töltésekkel körülvett terében kb. 8 000 000 m3 víz tárolható, amely addig öntözési célokat szolgált. A belvíz nagy részben — maximálisan 2,00 m3/ sec. mennyiségben — Román Népköztársaság területéről érkezik a Toprongyos csatornán át, amely a tározót átszeli.

Az építés tanulmányterve 1961. évben készült. A terv a tároló l30—190 ha között változó területét töltésekkel hat halastóra osztja fel. Megtöltésükhöz

91,00 ill. két tónál 91,50 m. A. f. szintig összesen 11 630 000 m3 vízbetáplálást irányoz elő. Ebből a vízmennyiségből 5 750 000 m3 a haltenyésztés érdekében szükséges, 2,8 millió m3 a párolgási veszteség, 3 millió m3 öntözési célokra tárolt belvíz.

A megtöltés 90,10 m szintig gravitációsan történik a Toprongyos csatornából. E szint fölé a vízbetáplálás 2,0 m3/sec. kapacitású szivattyútelepen keresztül eszközölhető. Lacsapolása a Toprongyos belvízi főcsatornán át a Holt-Sebes-Körösbe, illetőleg a Nagytóti szivattyútelep közbejöttével a Sebes-Körösbe irányul.

Az üzembiztonság fokozása érdekében a Sebes- Körösből való betáplálás is lehetséges lesz.

A tervezett tógazdaság a meglévő ugrai állami tógazdaságnak kiegészítése, ill. fejlesztése. Ugyanakkor a meglévő halgazdaság területnövelés nélküli korszerűsítésiét is tervezik 15 millió forint költséggel. A tervezett új beruházás értéke 40 000 000 Ft, a fajlagos' költség 50 000 Ft/ha, a megtérülési idő öt év. A létesítmény kivitele a III. ötéves terv időszakára ütemezett.

2. Gyula határában a gyulai A. G. területén. A Pincehalmi és Eleki belvízcsatornák mentén létesíthető mintegy 287 ha területű halastó, mélyfekvésű — részben vizenyős — területen. Feltöltése belvizekből tervezett, részben szivattyúzással. Víz- utánpótlás. a Fehér-Körös duzzasztott vizéből lehetséges, lecsapolása a Gyula-Kétegyházi felfogó csatorna közbejöttével az Élővíz-csatornába.

A tervezett beruházás értéke 9 300 000 Ft, a fajlagos költség 32 400 Ft, a megtérülési idő 4,2 év. A létesítmény kivitele 1980-ig terjedő tervidőre ütemezett.

3. A szeghalmi „Béke” tsz területén a Vésztőszeghalmi közúttól nyugatra a Bálványosi csatorna és Holt-Sebes-Körös között tervezett halstó területe 400 ha. Mélyfekvésű, mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas terület. Megtöltése belvizekből szivattyúzás útján:, vízpótlás a Sebest-Körösből közvetve lehetséges, lecsapolása a Holt-Sebes-Körösbe történik. Beruházási értéke 12 000 000 Ft, a fajlagos költség 30 000 Ft/ha, megtérülési idő 5,3 év. A létesítmény kivitele 1980-ig terjedő tervidőre ütemezett.

4. A Kót-pusztai A. G. területén a fentebbi tervezett halastó szomszédságában a közút keleti felén, a Bálványosi és Mágoréri csatornák között létesíthető halastó területe kb. 115 ha. Adottságai mint 3. alatt. Beruházási értéke 3 700 000 Ft, a fajlagos költség 32 000 Ft, megtérülési idő 4,2 év. Kivitelezése 1980-ig terjedő időszakra ütemezett.

5. A szarvasi Kísérleti Tógazdaság területének bővítése, a Hármas-Körös mellett a Decs-Fazekas- zugi részen 1446 ha kiterjedésben, 1980-ig tervezve. A beruházás összes költsége 46,9 millió Ft, fajlagos költség 32 400 Ft/ha, megtérülési idő 3,7 év.

6. Csabacsüd község déli részén mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas szikesen tervezhető 1734 ha területű tógazdaság. Feltöltése a szarvasi Holt-Körösből és a Hármas-Körösből 2,43 m3/sec., ffl. 1,82 m3/see. vízmennyiséggel kb. 60 nap alatt, 300 mm tárolási lehetőséggel. Beruházási értéke 49,6 millió Ft, fajlagos költség 28 600 Ft/ha, megtérülési idő 3,9 év.

7. A Dögös-Kákafoki csatorna völgyében, annak délnyugati alsóbb szakaszán az 5—7 km szelvények között és a 12—18 km közötti szikes legelőn tervezhető 1000 ha területű halastó. Beruházási értéke

173