Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
szennyvizeit, összesen 18 200 m3/nap (0,21 m3/s) mennyiségben öntözéses felhasználásra irányozták elő. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása A TVK területén az öntözésfejlesztés 41%-a országos rendszerben, 59%-a rendszeren kívüli területen valósítható meg. Eltérően azonban az ország sok területének rendszeren kívüli öntözéseitől, ezeknek az öntözéseknek megvalósítása — a Körösvölgyről lévén szó — szorosan összefügg kisebb egységek, (fürtök, telepek) megvalósítása ezeket a helyi öntözések kategóriájába sorolja, vízellátásuk a Tiszavölgy egységes vízellátási rendszereinek képezi részét. Alapjaiban határozza meg a fejlesztés ütemét — főleg annak kezdeti szakaszát —néhány meglévő, vagy építés alatt lévő nagylétesítmény (elsősorban a békésszentandrási duzzasztómű, a bokányi tűs gát, a Szarvas—kákái szivattyútelep, Décs Fazekaszugi rendszer főművei stb.) és a Körösök közének belvízhálózatából következő adottságok. A síkvidéki távozási lehetőségek hasonlóképpen meghatározzák egyes területeken az öntözésfejlesztést. Az öntözésfejlesztés bázisa tehát az egész területnek elosztva jelentkezik és egyedül az Orosházi fennsík az, ahol a fejlesztésnek az alapjai hiányoznak. Az elmondott szem-pontok és annak az igénynek figyelembevételével, hogy az egész területen egyszerre jelentkezik az öntözési igény, mérlegeltük a fejlesztés ütemét, és ezt az 1. sz. táblázaton foglaltuk össze. Eszerint teljesen kiépül — már 1965-ig — a Hármas-Körös vízrendszer és a Décs-fazekaszugi öntözőrendszer, valamint a mindszenti öntözőrendszernek a TVK területére eső része. Az igények, az előkészítettség és a kiépítettség foka a Hármas- Körösre települt félhalmi rendszert már a II. ötéves terv kiépítésére irányozta elő. A Décs-Fazekaszugi öntözőrendszer vízkivétele és főcsatornája kiépült az igényeknek megfelelően. A mindszenti öntözőrendszernek erre a TVK-ra eső része, közvetlenül a vízkivétel közelében terül el, így ezek a területek már a fejlesztés: első időszakában bevonhatók az öntözésbe. Ennélfogva, mint elsődleges megvalósítás jöhet számításba. A fejlesztés második szakaszában, 1965. után a többi vízrendszer és rendszer kiépítése folytatódik. Elsőnek a román vízrendszer, a Szarvas—Kákái öntözőrendszer és az Öcsödi öntözőrendszer építése fejeződik be, kiépülnek a tározókra támaszkodó fürtök, továbbá a nyugati területen tervezett kút- öntözésék. A fejlesztést ebben a szakaszban a Békési duzzasztó is elősegíti, azonban ennek teljes hatása csak az 1970—1980 közötti időszakban érvényesül. A további szakaszban a fejlesztés szorosan függ össze a Tiszavölgy rendszereinek kiépítésével és a Körösvölgy vízpótlásának megoldásával. Lényegében az addig kiépülő fürtökben a főművek kapacitásnövelésével, illetőleg kisebb vízkivételek építésével biztosítható további fejlesztés. A terület legnagyobb rendszerének, az orosházi öntözőrendszernek a fejlesztését az 1980. tájára, távlati felfutással irányoztuk elő. Az ismertetett öntözések — évi szükséglete 576,89 mill, m3 — évi átlagos vízsugárban kifejezve 50,29 m3/sec. — a maximális júliusi vízigény 54,74 m3/sec. Felszínalatti vízből ennek csak kis hányada, 10,04 millió m3 (1,8%) elégíthető ki, a többi felszíni vízkészletre támaszkodik. Az 566,85 millió m3 felszíni vízigényből 67,15 mill, m3 (11,8 %) síkvidéki tározóra támaszkodik. Ha a Körösvölgy természetes nyári kisvízi vízkészletét 4,29 m3/sec-ra* vesszk fel, 46 00 m3/sec pótlás szükséges, melyből 6,09 m3/sec. a területen belül tározóból, kereken 40,0 m3/sec azonban csak külső vízpótlással biztosítható. * 2,19 m3/sec magyarországi alapkészlet + 2,00 m3/sec használt víz. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése Az öntözésfejlesztés a terület mezőgazdasági termelésére és ezen keresztül az egyéb népgazdasági ágazatra is döntő befolyással lesz. A TVK terület összesen 373 400 ha, amelyen főleg a kedvezőtlen éghajlati és talajviszonyok miatt, belterjes gazdálkodás nem alakulhatott ki. Az öntözéssel egyidejűleg megvalósított talajjavítással, e területből 159 466 ha területen, tehát az összes terület 42,5 %-án kerül bevezetésre az öntözés. Ez a táj mező- gazdasági kultúráját alapvetően megváltoztatja. A szocialista mezőgazdasági üzemek korszerű nagyüzemi gazdálkodás szervezeti alapját megadják és így nincs akadálya, hogy a jelenlegi külterjes gazdálkodási módszert, a természetes feltételeknek legjobban megfelelő vetésforgók alkalmazásával, belterjes gazdálkodás váltja fel. Az öntözés ehhez biztosítja a szükséges vízmennyiség révén a termelés biztonságát, ami a növénytermelés és ezen keresztül az állattenyésztés fellendülését teszi lehetővé. Az állatállomány növelésével az istállótrágya mennyisége is nő, megfelelő műtrágya adagolás mellett, ezzel az öntözés következtében szükséges talajerő utánpótlás kielégítése is megoldható. Az öntözés többlet-eredményét ezen a tájon átlagosan 100 %-ra vehetjük. Az öntözés folytán kialakuló belterjesebb gazdálkodási forma következtében a hozamok az öntözetlen területen is emelkednek. Ezt az emelkedést átlagosan csak 20%-osnak véve számításba, az egész TVK terület többlet-hozama kereken 45%-kal növelhető. 164
