Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 3.31 A BELVIZGAZDÄLKODÄS MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Elsősorban a korábban folyamatban helyezett beruházások befejezésére kell törekedni. Ezt követően azokat a munkákat kell elvégezni, amelyek gazdasági hatékonysága nagyobb. A sorrend megállapításánál figyelembe vesszük a nemzetközi megállapodásokat (Magyar—Román Vegyes Bizottság határozatai) és az egyéb ágazatokhoz való kapcsolódásokat. A belvízhasznosításnál az öntözési szakágazathoz való kapcsolódás szabja meg a sorrendet. A 11. táblázatban a munkák sorrendjét belvízrendszerenként összefoglaljuk a 2.21 pontban foglalt részletes adatok alapján. 11. táblázat 1 A belvízrendszer száma és neve 1961—65 1965—80 1980 után Összesen 68 Holt-Sebes-Körös 9 000 10 000 4 000 23 000 69 Kettős-Körös jobbpart 5 000 13 000 2 000 20 000 701 Hosszúfoki 10 000 8 000 12 000 30 000 71 Fehér-, Fekete-Körös szöge 1 500 9 500 11 000 72 Élővízcsatorna 23 500 17 500 24 000 65 000 74 Mezőberényi 1 000 17 000 18 000 75 Dögös—Kákafoki 29 000 5 000 34 000 76 Hármas-Körös balpart 1 500 8 500 10 000 összesen: 51 500 112 500 47 000 211 000 2.32 A BELVÍZVÉDEKEZÉS MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A védekezési munkák sorrendjét a 2.22 pontban foglalt részletes táblázatban tüntettük fel. A sorrend betartásánál követendő szempont, hogy 1980 utánra már csak azok a feladatok maradjanak, amelyek a korszerűsítéssel kapcsolatosak és végrehajtásuk a várható elavulás, vagy a technika általános fejlődésének függvénye (pl. őrházak átépítése és telefonkorszerűsítés) . 2.33 A TALAJVlZSZINT SZABÁLYOZÁS SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Talajvízszint szabályozómunkák tervezésére a területen nem volt szükség. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Körösvidéki TVK területén előirányzott belvízgazdálkodási munkálatok a kitűzött célnak megfelelően a mezőgazdasági termelés biztonságát és ezen keresztül a terméshozamok növelését szolgálják. A tervezett fejlesztés összhangban van a mező- gazdaságon belül végbemenő fejlődéssel, mert a jelenlegi követelményeken túlmenően figyelembe veszi a mezőgazdaság áttérését a nagyüzemi gazdálkodásra és az öntözés nagymértékű elterjedését is. A műszaki megoldásokra a terv részben a belvízlevezető hálózat bővítését, részben belvíztározók létesítését, részben agrotechnikai módszerek alkalmazását írja elő. A tervezett munkálatok során 1100 km csatorna építése és bővítése, 41 db szivattyútelep (új-(-bővítés) és 331 db műtárgy valósul meg 1,6 millió m3 földmozgósítással és 8300 m3 beton beépítésével. A kivitelezés 20—30 év alatt folyamatosan lesz végrehajtva a sorrendi követelményeknek megfelelően. A tervezett munkák összes költsége 240 millió Ft, mely az agrotechnikai műveleteket nem tartalmazza, mivel ezek nem vízügyi beruházásként kerülnek végrehajtásra. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó feladatok A belvízrendezés fejlesztése csak akkor fogja elérni a kitűzött célokat és eredményeket, ha annak végrehajtását elméletileg és gyakorlatilag egyaránt megalapozott műszaki-gazdasági tervek és intézkedések szolgálják. Ennek érdekében emelni kell a tervezés és kivitelezés színvonalát, ezért gondoskodni kell mindazoknak a kutatásoknak és tanul134
