Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
csatomasűrűség növelését tervezzük 5,3 m/ha-ról 8 m/ha-ra, mintegy 200 km II. kát csatorna megépítésével. A belvizek hasznosítása ebben a rendszerben már fejlett színvonalon áll. Ezt bizonyítja a szarvasi holtmeder tározótereinek rendszeres kihasználása és a meglévő, valamint tervezett halastavak üzeme. További tározási lehetőséget nyújt a szikes legelők övgátalása mintegy 6000 ha területen. A mélyművelés bevezetését a jelenlegi 20 000 ha-ról 37 000 ha-ra növelhetjük, ami a teljes belvízrendszer kb. 50%-át teszi ki. A tervezett munkálatok mennyiségi és költségadatait a 7. táblázat tartalmazza : 76. sz. Hármas-Körös bál parti belvízrendszer. A 83,7 km2 területű belvízrendszerben a Nagyéri, Jaksoréri és Öcsödi öblözetek fejlesztéséről kell gondoskodni. A VITUKI tanulmánya szerint tíz éves gyakoriság mellett 0,38 1/s/ha fajlagos víz- szállítással lehet számolni. Ha figyelembe vesszük a meglévő holtmedrekben és övgátalt legelőkön lehetséges belvíztározást, valamint az agronómiái módszerekkel növelhető talaj tározódást, akkor 0,35 1/s/ha kiépítés is gazdaságosnak tekinthető. Számításba kell venni továbbá az öntözés várható fejlesztését és a tervezett nagyarányú gyümölcstelepítést is. A fentiek alapján az egyes öblözetekben az alábbi belvízrendezési munkákat tervezzük: Az Öcsödi öblözetben átépítendő a torkolati szivattyútelep 1,0 m3/sec-ra. Bővítendő a Kiritó-keleti és a Horgaközi főcsatorna 0,5—0,5 m3/s vízszállító képességűre. A Nagyéri öblözetben átépítendő a meglévő torkolati szivattyútelep 1,0 m3/s teljesítményűre, zsi- lipes nyomócsővel. Megfelelő mértékben bővíteni kell a Nagyéri főcsatornát is. A mellékcsatornahálózat hosszát 9 km új III. kát. csatorna építésével kell növelni . A Jaksoréri öblözetben a Jaksori szivattyútelep átépítését irányozzuk elő 1,0 m3/sec teljesítőképességűre, zsilipes nyomócsővel. A Nagyjaksoréri csatornát ugyancsak 1,0 m3/s vízszállításra kell bővíteni. A mellékctsatomahálózat bővítésére 9 km új III. kát. csatorna építését tervezzük. A belvízrendlszerben a belvizek hasznosítására az Öcsödi és Nagyéri holtmedrek használhatók fel. Ezek tározóképessége együttvéve 660 000 m3. A tározóterek elsősorban kacsa- és halnevelésre alkalmasak, legelőgátalási lehetőség 115 ha területen van. Őszi mélyművelés a rendszer területének mintegy 50%-án irányozható elő. A javasolt belvízrendezési és belvízhasznosítási munkák mennyiségi és költségadatait a 8. táblázat tartalmazza. 8. táblázat Megnevezés Munkamennyiség Költség fáldmunka műtárgy db, m3/s 1961—65 1965—80 1980 után 1000 m3 1000 Ft Öcsödi öblözet: Öcsödi szív. t. átép. 2 1,0 1 500 Kiritó-keleti csat. bőv. 29 5 1 200 Horgaközi csat. bőv. 10 13 300 Nagyéri öblözet: Nagyéri szív. t. átép. 2 1,0 m3/s 1 500 Nagyéri főcs. bőv. 64 1 db 2 500 Mellékcsatornák bőv. 10 7 300 Jaksoréri öblözet: Jaksoréri szív. t. átép. 2 1,0 m3/s 1 500 Nagyjaksoréri csat. bőv. 27 5 1 100 Legelőövgátalások 3 100 összesen 1 500 8 500 Mindösszesen: 10 000 2.22 A BELVÍZVÉDEKEZÉS KERETTERVE A belvízvédekezés szervezetét az Országos Ár- és Belvízvédelmi Szabályzat határozza meg. A Szabályzat alapelveinek megtartása mellett a szervezet további fejlesztése a területen lévő műszaki és anyagi erők jobb kihasználásával érhető el. Ennek érdekében a belvízvédelem szervezetének területi tagozódását kell jobban összehangolni, egyrészt a természetes vízrajzi, másrészt a közigazgatási határokkal. Ez a két követelmény együttesen általában nem elégíthető ki, azonban kedvezőbb helyzet teremthető a jelenleginél nagyobb területű, társadalmi és gazdasági hatóerőben fejlettebb szakaszmérnökségek kialakításával. Elsősorban a Sebesés Fekete-Körös közötti közösérdekű vízgyűjtőterületen kívánatos a védélemvezetés egységét biztosítani. A kerettervi területen jelenleg a központi védelemvezetés egysége sem áll fenn, ennek megvalósítása azonban csak a jelenlegi vízügy-igazgatási határok megváltozása esetében jöhet számításba. A szervezet alsóbb szintjén, a helyi erőket fokozni lehet a vízgazdálkodási társulatok intenzivebb bekapcsolásával a belvízvédekezési feladatok ellátásánál. E célból ki kell építeni a társulatok belvízvédelmi készenléti szervezetét is. A csatomaőrhálózat fejlesztésére sűríteni kell az 131
