Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
esetleg a Gelvácsi szivattyútelepet is. Л hozzávetőleges becslések szerint ez a megoldás megtakarítást eredményezhet, azonkívül üzemi biztonság szempontjából is mutatkozik némi előny, mivel a Sitkai szivattyútelep lakott területtől távol, nehezen megközelíthető helyen épült. Az alternatívák kiválasztására vonatkozóan a jövőben részletes gazdaságossági és vízrendezési vizsgálatot kell végezni. A belvízrendszerben a belvízhasznosítás fejlesztésére csupán talajjavítás útján mutatkozik lehetőség, tározó építése nem indokolt. Az uralkodó talajtípus ebben a belvízrendszerben rossz vízgazdálkodású, igen erősen kötött, a felszínben savanyú agyagtalaj, melynek szerkezetét fokozott mélyműveléssel és meszezéssel lehet megváltoztatni. A fentiekben ismertetett fejlesztési feladatok főbb mennyiségi és költségadatait a 4. táblázat tartalmazza : 4. táblázat munkamennyiség költség Megnevezés földmunka műtárgy 1961—65 1965—80 ! 1980 után 1000 m3 1 db, m3/s 1 1000 Ft a) Sitkai öblözet: Sitkai szív. t. bőv. 3 2,2 m3/s 3 500 Sitkai főcs. bőv. 30 5 db 1 400 Mellékcsatornák bőv. 27 10 db 300 800 b) Itceéri öblözet: Itceéri szív. t. bőv. 2 1,0 m3/s 1700 Itceéri főcs. bőv. 10 5 1 000 Mellékcsatornák bőv. 20 5 db 200 600 c) Gelvácsi öblözet: Gelvácsi szív. t. korsz. 0,6 m3/s 800 Gelvácsi szív. állás ép. 0,5 m3/s 100 Mellékcsatornák bőv. 15 5 db 200 400 Összesen : 1 500 9 500 Mindösszesen: 11 000 72. sz. Élővízcsatoma belvízrendszer. A jövőben a belvízrendszer területe a Mezőberényi öblözet egy részének átcsatolásával 749,5 km2-re fog növekedni (1. 74. sz. belvízrendszernél). Az öblözetek jelenlegi teljesítőképessége a távlati igényeknek nem felel meg. Az előzetes tanulmányok és helyi tapasztalatok együttes mérlegelésével a mértékadó fajlagos belvízhozamokat a Békési öblözetnél 0,40 1/s/ha, a Gyulai öblözetben 0,32 1/s/ha fajlagos levezetési tényezővel indokolt számításba venni. Ezenkívül meg kell oldani azoknak a részvízgyüjtő-területeknek a rendezését is, amelyekről a belvízlevezetés jelenleg még nincs kielégítő módon biztosítva; különösképen Elek, Két- egyháza és Szabadkígyós térségében. A végrehajtandó belvízrendezési munkákat öblözetenként az alábbiakban foglaljuk össze: A Békési öblözetben első lépésként be kell fejezni az 1952. évben megkezdett fejlesztési programot, mely az öblözet rendezését 0,30 1/s/ha kiépítési fokra irányozta elő. Ennek a programnak a végrehajfásában megépült a 9,0 m3/s teljesítményű Békési II. torkolati szivattyútelep, hátra van még a főcsatornák és a mellékcsatomák megfelelő mértékű bővítése. Ezeket a feladatokat a VIZI- TERV 1960. évben készített tervezési feladatában dolgozta ki. A tervfeladat szerint bővíteni kell az Élővízcsatoma torkolati szakaszát, a Gerlai holtágat és a Kígyósi főlecsapoló csatornát, e csatornákon lévő műtárgyakkal együtt. A részvízgyüjtő területek rendezésére a terv előirányozta Békéscsaba térségében a mellékcsatomahálózat fejlesztését. Ezzel kapcsolatban megépítendő a Kisréti (1,0 m3/s) és Borjúréti (1,0 m3/s) szivattyútelep a hozzávezető csatornákkal. A VIZITERV által tervezett belvízrendezési munkálatok az előírt 0,40 1/s/ha kiépítési fokot még nem biztosítják. Ennél a kiépítésnél Szabadkígyós térségéből a belvizek csak nagy késleltetéssel vezethetők le, ezért azokat tiltózással kell a legelőkön visszatartani. Ezeknek a belvizeknek továbbvezetésére — tekintettel arra, hogy az érintett területeken jelenleg túlnyomórészben legelőgazdálkodás folyik — a torkolati műnek további bővítését nem tartjuk gazdaságosnak. A kígyósi területek belvízrendezését racionálisan csak belvízhasznosítással egybekötött tározás útján lehet megoldani. Erre lehetőség van az öntözési és halászati fejlesztéssel kapcsolatban tervezett Kígyósi tározó révén, A tározóba 3,0 m3/s belvíz levezetését tervezzük részben gravitációsan, részben szivattyúzással. A főművek megépítésén kívül gondoskodni kell a mellékcsatomahálózat fejlesztéséről is. A mellék127
