Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
70. sz. Hosszúfoki belvízrendszer. Az öblözetek távlati fejlesztésére az érvényben lévő nemzetközi megállapodások és a gazdaságossági számításokon alapuló tanulmánytervek az alábbi kiépítési fokokat írják elő: Hosszúfok—Köleséri öblözet: 40 1/s/km2 Sarkad—Anti öblözet: 40 1/s/km2 Okányi öblözet: 30 1/s/km2 A belvízrendszer jelenlegi kiépítése hiányos, mert egyes öblözetek teljesítőképessége még nem érte el az előírt kiépítési fokot, egyes részvízgyűjtőkben pedig belvízrendezésre szoruló területek vannak. A fennálló hiányosságok megszüntetésére az alábbi fejlesztési munkákat tervezzük. A Hosszúfok—köleséri öblözetben be kell fejezni az 1952. évi közös magyar—román terv végrehajtása keretében a hosszúfoki IV. (8,0 m3/s) szivaty- tyútelep és a közös érdekű Korhány csatornán előírt három tiltó építését, és rendezni kell az 1955. évi csatomabővítésekből visszamaradt depóniákat. A főcsatornán lévő hidak bővítését — a közös tervben előírt nagyobb nyílásméretekre — úgy ütemezzük, hogy ezek átépítése a KPM által tervezett korszerűsítési program keretében történjék. A mellékcsatornahálózatban a II. kategóriájú csatornák jelenlegi kiépítése megfelelő, a III. kategóriájú csatornahálózat azonban fejlesztésre szorul. Elsősorban a Vizesfási ÂG területén az öntöző- rendszer stabilizálásával összefüggésben és Sarkad- keresztur térségében, a veresgyűrűsi csatornarendszerben szükséges a mellékcsatornahálózat rendezése. Ez utóbbi mélyfekvésű területek víztelenítésére 0,5 m3/s teljesítményű esésnövelő szivattyú- telep építését javasoljuk. Ezenkívül az öblözet egész területére kiterjedően tervbevesszük a mel- lékcsatomahálózat általános bővítését, hogy az megfeleljen a nagyüzemi gazdálkodás és az öntözés fejlesztése által megkívánt magasabb követelményeknek. Erre a célra a jelenlegi hálózat mintegy 15%-os mértékű bővítését javasoljuk. A tulajdonképpeni fejlesztési feladatokon kívül tervbevesszük a meglévő szivattyútelepek és zsilipek egy- részének korszerűsítését is. Számolni kell ugyanis azzal, hogy ezek jelenlegi gépi berendezése a távoli tervidőszak technikai színvonalának már nem felel meg, vagy egyéb tekintetben is elavul. A Sarkad—Anti öblözet egyike a körösvidék legjobban kiépített öblözetednek. A nemzetközi megállapodásokban előírt 0,40 1/s/ha kiépítési fokot korszerű torkolati szivattyútelepek és jó állapotban lévő főcsatornák biztosítják. Ebben az öblözetben az 1952. évi közös magyar—román fejlesztési program keretében be kell fejezni a Malomfoki szivattyútelep járulékos beruházásait (szivattyútelepi vízellátás) és rendezni kell a közös érdekű Határcsatorna működését. A mellékcsatornahálózatban Sarkadkeresztur térségében vannak még hiányosságok, ezek kiküszöbölésére a Peckesi szivattyútelep korszerűsítését és a csatlakozó II. kát. főcsatornán, a belvizek lefolyását szabályozó tiltok építését irányozzuk elő. A mellékcsatornahálózat általános fejlesztésére a jelenlegi hálózat mintegy 10%-os mértékű bővítése indokolt. Az Okányi öblözet főműveinek jelenlegi kiépítése az előírt távlati kiépítési foknak megfelel. Ebben az öblözetben a torkolati szivattyútelep korszerűsítését, a korábbi fejlesztési munkálatokból visszamaradt depóniák rendezését és a III. kát. csatornák egy részének bővítéséé vesszük tervbe. A Hosszúfoki belvízrendszer öblözetednek fejlesztését a következő belvízhasznosítási munkálatokkal egészítjük ki: Tározási lehetőség a Sarkad—Anti öblözetben van a Gyepes csatorna mederkapacitásának jobb kihasználása által. E célból a Gyepes csatorna Sarkad és Kötegyán közötti szakaszát, mely a magyar —román belvízrendezési tervek végrehajtása után mint belvízlevezető csatorna elvesztette jelentőségét, tározóvá alakítjuk át. Ezek érdekében előirányozzuk a tározást és kiürítést szabályozó zsilipek építését. A tervezett tározóban kb. 0,6 millió m3 belvíz és román eredetű csurgalékvíz tartható vissza, mely öntözővíz utánpótlásra, vagy a Gyepes mentén 500 kh zöldövezet kialakítására felhasználható A Hosszúfok—Köleséri öblözetben a Korhány és Inándi csatornákon lefolyó, román területről származó bel- és csurgalékvizek tarozása jöhet számításba úgy, hogy ezeket a csatornákat összekapcsoljuk a meglévő Begécsi tározóval (1. Holt- Sebes-Körös belvízrendszer), melybe kb. 1,5 m3/ sec belvizet vezetünk ál. A belvizek tározódása a talajban talajjavítási munkákkal fokozható. A belvízrendszerre jellemző igen erősen kötött, savanyú agyagtalajok szerkezetét meszezéssel lehet javítani, a Mezőgyán, Sarkadkeresztur és Méhkerék térségében levő szikes legelőkön teljes talajjavítás indokolt, teljes talajfeltöréssel és új fűfajták telepítésével. A Hosszúfoki belvízrendszerben tervezett fejlesztési munkálatok főbb mennyiségi és költségadatait a 3. táblázat tartalmazza. 125
