Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ARVÍZMENTESlTÉSBEN, ARVÎZVËDELEMBEN, VALAMINT A FOLYÖK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁS AB AN A Körösvidék árvízmentesítése, árvízvédelme és folyóinak szabályozását illetően a fejlesztési, tudo­mányos kutatási, feltárási és tervezési munkákat, mint legfőbb vízügyi szerv, az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság idevonatkozó fejlesztési terveit felül­vizsgálja, meghatározza azok sürgősségi sorrendjét, biztosítja a hitelkeretet. A részletterveket felülbí­rálja és az értékhatáron felüli terveket jóváhagyja. Ellenőrzi a végrehajtás munkáját, a műszaki köve­telmények betartását és a hitelek gazdaságos fel- használását. A védtöltések, műtárgyak állapotát, a védelmi anyagokat, a védekezési terveket és műszaki felkészültséget évenként helyszíni ellen­őrzéssel részletesen felülvizsgálja. Árvízvédekezés­kor kormánybiztossági jogkörrel irányítja orszá­gosan a védekezést. A Körösvidéki és Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság a kapott irányelvek szerint elkészíti a fejlesztési és részletes terveket, végrehajtja az épí­tési munkákat az engedélyezett hitelkeretnek meg­felelően. Jóváhagyja a főhatóság által felülbírált értékhatár alatti terveket. Évenként kiegészíti a területre vonatkozó védelmi terveket, gondosko­dik a jóváhagyott hitelből a védművek jókarban­tartásáról, az árvízvédelmi anyag kiegészítéséről és annak szakszerű tárolásáról. Az árvízvédekezés szakszerűsége és hatékonysá­gának érdekében évenként árvízvédelmi gyakorla­tokat hajt végre. Árvízvédekezéskor ellátja a védekezés műszaki irányítását a közigazgatási szervekkel szoros kap­csolatban. A folyószabályozás teljes egészében állami fela­dat lévén, a kapcsolatos minden tevékenységet a Vízügyi Igazgatóság, vagy főhatósági irányítás mel­lett, vagy adott esetekben öntevékenyen végzi, a problémák szakszerű megoldására törekedve. A helyi tanácsok feladata a II. rendű lokalizá­ciós és körtöltések karbantartásáról és új töltések létesítéséről való gondoskodás, az ezeken való ár­vízvédekezés ellátása. Az árvízvédekezéshez szükséges közerő nyilván­tartása, megszervezése, készenlétbe helyezése és a vízügyi szervek műszaki irányítása melletti vé­dekezésre való kirendelése, a védekezéssel kapcso­latos közigazgatási teendők ellátása, a védekezők élelmezésének biztosítása ugyancsak a helyi taná­csok feladatát képezik. A belügyminisztérium szervei az árvízvédelem folyamán gondoskodnak a védekezés területén a szükséges közrend fenntartásáról, valamint rend­kívüli intézkedések végrehajtásáról. A helyi védelemvezetés kérésére az árvízvédelmi kormánybiztosság közbenjöttével, a honvédelmi minisztériumi összekötő útján, szükség esetén kér­hető a honvédségi alakulatok kirendelése az ár­vízvédekezéshez. A katonai alakulatok a védekezési munkákat saját parancsnokságuk vezetésével, de a vízügyi műszaki szervek irányítása szerint végzik. Az árvízvédekezésnél szükséges anyag és egyéb szállítások késedelem nélküli lebonyolítása érdeké­ben, a vízügyi szervek szállítóeszközeinek elégte­lensége esetén, az árvízvédelmi kormánybiztosság közbenjöttével és az illetékes szervek összekötője útján a szállító váltattatok és egyéb szervek szállító eszközei is igénybevehetők. Az úgynevezett nyári gátak létesítése, az azokon való védekezés — a nyári gát céljának megfelelő mértékig — társulati feladat, vízügyi műszaki irá­nyítás és helyi tanácsi segítség mellett. 2.2 Az árvízmentesítés és árvízvédelem, valamint a folyók és tavak szabályozásának Keretterve 2.21 ARVlZMENTESfTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM KERETTERVE A Körösvidéken bevédetlen öblözet már nincsen, így a tervezés csupán a meglévő árvízmentesítési művek fejlesztését és körgátakra, lokalizációs töl­tésekre vonatkozó munkákat érinti. Meglévő árvízmentesítési művek fejlesztése A terület elsőrendű védtöltéseit általában maga­sítani és erősíteni kell. Az erősen szivárgó és fa­kadóvizes szakaszokon szivárgó rendszer beépíté­se szükséges. Az árvízlevonulások elősegítésére hul­lámtéri rendezés indokolt. Ezen általános jellegű munkák szükségességét, helyét, kiterjedését, ter­vezési módját, anyagszükségletét és költségkihatá­sát az alábbiak ismertetik, árvízvédelmi öblözetek szerinti tagozódásban. I. Fehér és Fekete-Körös köze A védtöltések teljes hosszban erősítésre és ma­gasításra szorulnak. A Fehér-Körös jobbpartd töl­tése 123,500—123,700; 124,500—124,900; 127,550— 127,650; 128,700—129,000; 132,000—132,500 km közti szakaszai összesen 1,5 km hosszban, a Fekete- Körös baloldali töltése 16 600—19 100 km szelvé­nyei között 2,5 km hosszban, összesen 4,0 km hosszban erősen szivárgók és fakadóvíz feltörésre hajlamosak, ezért a töltéserősítési munkák végre­hajtásával egyidőben kavicsból és forgácskőből szivárgórendszer beépítése szükséges. A Fekete-Körös mentén a szűkületekben, a Fe­hér-Körös mentén teljes hosszban, a keskeny hul­lámterek miatt csak a mentett oldalon hajtható végre a töltéserősítés. Az elsőrendű országhatár menti lokalizáló töltés erősítése csak a mentett ol­dalon lehetséges. Az erősítéshez szükséges földmennyiség részben a feliszapolódott hullámtérből, részben a mentett oldalon kisajátítandó anyagnyerőhelyekről termel­hető ki. A hullámterek rendezése azokat kaszáló gazdál­kodásra teszi alkalmassá, a töltésfelületek teljes ki­terjedésükben füvesítve lesznek. Védőfűzesek telepítése a szűk hullámterek miatt nem lehetséges. 101

Next

/
Thumbnails
Contents