Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
szés létesült. A mederállékonyság érdekében a Sebes-Körösi Társulat 1900—1930 között több helyen épített cölöpsoros rőzsefonásos partvédőműveket, melyek azonban tönkrementek. A folyó medre csak az alsó 6 km-es szakaszon ágyazódott be, egyebütt feltöltődött és szétterült. A felső és középső szakaszon az árhullám levonulása rendkívül gyors és zavartalan. A jeges árvizek idején jégtorlódás veszélye áll fenn. Az alsó 6 km-es szakaszt kivéve a mederben a hordalék lerakódás intenzív. Mederszabályozási művek épültek az 56,1—59,4 fkm-ek között, rőzsepokrócra helyezett kővel terhelt rakatos rőzseművekből. A vezetőmű keresztgátakkal van bekötve^ a szakadó partokba. A vezetőművek + 50-es szintre épültek, jól működnek. a meder mélyülése és a mögöttes területek fel- iszapolódása megindult. A békésszentandrási duzzasztómű üzemelése óta a folyó Körösladányig ugyan hajózható, de a hajózás 1945 óta szünetel. 5. Hármas-Körös A Hármas-Körösön a lefolyása viszonyok megjavítását célzó munkákat 1830-ban kezdték meg és 40 mederátmetszést hajtottak végre. A korábban megépült árvízvédelmi töltések vonalvezetését részben módosítani kellett. Még két átmetszés létesült 1937—40-ben. miáltal a folyó eredeti hossza 32,13 km-rel rövidült meg. Az alsó folyószakaszon a töltések biztonsága érdekében 6 helyen, összesen 4000 m hosszban partvédőm űvek épültek. A folyó medre jól beágyazódott, az árhullám és jéglevonulás zavartalanul megy végbe, hordalék lerakódás csak az alsó 5 km-es szakaszon fordul elő. Mederszabályozási művek a Hármas-Körösön nem épültek. A bökényi és békésszentandrási duzzasztók a hajózást a folyón biztosítják, ennek ellenére 1945 óta csak Öcsödig van említésre méltó teherhajó forgalom. A hajózsilipek elő- és utócsatomáiban, valamint a békési kikötőben és a békési téli hajó- menhelyen a biztonságos hajózás érdekében évenként kotrásokat kell végezni. A folyószabályozási munkákat az állami vízügyi szervek egységes irányítása alatt végezték. A Körösök folyómedre teljes egészében a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében áll. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 ARVI/.MENTESÍTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Az árvízvédelmi töltések magassági és keresztmetszeti hiányosságai miatt az öblözetakben a továbbfejlesztés során megvalósuló öntözéses mező- gazdaság létesítményed és a lakótelepülések védelme a védtöltések nagyobb biztonságra való kiépítését teszik szükségessé. A védőtöltések a mértékadó árvízszint felett előírt magasságra nincsenek általában kiépítve. A magassági hiány töltésszakaszonként változó és 0,2— 0.9 m között ingadozik. A fakadóvíz feltörések és egyes töltés szakaszok átázása az altalaj erősítését vagy a töltések keresztmetszeti méreteinek növelését teszi szükségessé. A Hármas-Körös alsó és középső szakaszán az altalaj és töltés anyagának kedvezőtlen talajszerkezeti volta miatt a magasításon és erősítésen túlmenően szorítógátakat is kell építeni. A hullámverés ellen a védtöltések védelme érdekében védőfüzes és véderdősávok telepítése indokolt. A lakótelepülések másodlagos védelmének biztosítására — reális lokalizálási lehetőség hiánya miatt — a meglévő körtöltéseket megfelelően fel kell újítani és a körtöltés nélküli településeket körtöltéssel kell ellátni. A jelenlegi árvízvédelmi szervezet képes a reá háruló feladatokat ellátni. Anyagi eszközei és felszerelései azonban fejlesztésre szorulnak. A gépi fejlődésnek megfelelően ezek fejlesztéséről gondoskodni kell. A régi — legtöbbször az egészségügyi követelményeket is csak részben kielégítő — gátőrtelepek helyett az árvízvédelmi segédőr és műszaki létszám elhelyezését is biztosító, egészséges ivóvízzel ellátott őrtelepek építésére van szükség. 1.32 FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÄLYOZÄSI FEJLESZTÉSÉN EK SZÜKSÉGESSÉGE A folyószabályozás fejlesztésének szükségességét több szempontból kell megvizsgálni. A Körösvidéken végrehajtott töltésezési munkák vonalvezetését erősen befolyásolta a birtokviszony, ami miatt a töltések nyomvonala nem mindig felel meg a nagyvízi mederszabályozás követelményének, ezért nagyarányú hullámtér rendezés szükséges. A mederszabályozás folyamán tervszerűen kialakított medemyomvonal és szelvény időközben sok változáson ment keresztül, egyes szakaszokon mederelfajulások észlelhetők, nem egy helyen az ár- vízvédelmi töltések állékonyságát veszélyeztetik. Mindezek ellensúlyozására és a szabályozás további fejlesztése érdekében partvédőműveket kell létesíteni, főleg az élesebb kanyarokban, meder- átmetszéseket a további nyomvonal korrekció miatt és helyi jellegű kotrásokat az egészséges mederfejlődés elősegítésére. Ugyancsak kotrással kell megjavítani a kisvízi szabályozást és a természetes víziutak használhatóságát. A mesterséges víziutak fejlesztése érdekében további két vízlépcső építését kell tervbe venni Kö- rösladánynál a Sebes-Körösön és Békésen a Kettős- Körösön. E művek nyomán a Sebes-Körös 400—600 to uszályok részére Fokközig, a Fekete-Körös Sarkadig, a Fehér-Körös pedig Gyuláig lesz hajózható. 99
